Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)
5. A Gyüjteményegyetem Szervezeti, Ügyviteli és Fegyelmi Szabályrendelete
36. §. Az állami költségvetési javadalmak kiutalása. A Gyüjteményegyetem költségvetési összjavadalmának miként való felhasználására nézve a Tanács a saját és az egyes közgyűjtemények szükségleteinek mérlegelése mellett tesz a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez javaslatot, aki a javadalmak kiutalását a javaslat indokainak és a fedezeti viszonyoknak figyelembevételével eszközli. A közigazgatási szükségletekre szolgáló személyi és dologi javadalmak (37. §) naptári előleges félévi részletekben, a gyűjtemények tudományos és művészeti céljaira szolgáló javadalmak pedig (mely utóbbiakat a 38. § értelmében mindenkor alapszerűen kell kezelni) rendszerint az egész költségvetési évre egy összegben folyósíttafnak. Az utalványozás a Tanács szükségleteire a Tanács ügyvezető alelnökéhez, az egyes közgyűjtemények szükségleteire vonatkozólag pedig az illető közgyűjtemény első tisztviselőjéhez történik. A vallás- és közoktatásügyi miniszter részéről kiutalt javadalmak felett a rendelkezés joga (utalványozási jog) a Tanácsnál az ügyvezető alelnököt, az egyes közgyűjteményeknél pedig azok első tisztviselőit illeti meg. 37. §. A közigazgatási jellegű javadalmak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter által kiutalt közigazgatási jellegű állami javadalmakat, akár a rendes kiadásoknál, akár az átmeneti kiadásoknál voltak azok előirányozva, mindig abban a költségvetési évben kell felhasználni, melynek terhére utalványoztaltak. A felelős számadók e javadalmak miként történt felhasználásáról az 1897. évi XX. t.-c. rendelkezéseinek megfelelő, több évi időtartamra berendezett, bekötött, lapszámozott és a miniszteri számvevőség által hitelesített pénztári naplót kötelesek vezetni, melybe a bevételeket (elszámolás kötelezettsége mellett kiutalványozott javadalmakat) és kiadásokat felmerülésük sorrendjében és annak keltével könyvelik el, hogy ez alapon a pénzálladék mindenkor pontosan megállapítható legyen. A közigazgatási jellegű bevételek alatt csakis a miniszter által beutalt javadalmak, a téves elszámolások helyesbítéséből és a túlfizetések és előlegek visszafizetéséből eredő bevételek fordulhatnak elő, minden más bevétel az alapok gyarapítására szolgál (38. §). A felelős számadók a pénztári napló bevételi és kiadási hasábját minden hó végén összegezni s a napló egy-egy havi tételeit tartalmazó másolatát az egyes tételek helyességét bizonyító számadási okmányokkal felszerelve és általuk aláírva, a következő hó végéig a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjeszteni tartoznak. Kötelesek továbbá a közigazgatási jellegű javadalmakról a gazdálkodás elbírálhatása és a javadalmak rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrizhetése céljából a pénztári naplón kívül főkönyvet is vezetni, melyben a bevételi és kiadási tételeket a pénztári naplóban történt bevezetésükkel egyidejűleg jogcímük szerint nyitott főkönyvi számlákon kell elkönyvelni. Általános elvül szolgáljon, hogy a főkönyvnek annyi számlája legyen, ahány önálló célra utalványozás történik. Az egy-egy évi gazdálkodás eredményeit feltüntető főkönyvet minden év június hava harmincadikán le kell zárni, mely alkalommal az egyes főkönyvi számlák zárlati eredményei összesítendők s az összesített eredménynek egyeznie kell a pénztári napló bevételi és kiadási hasábjának zárlati eredményével. A felelős számadók az egész évi főkönyvnek általuk aláírt másolatát az egyes számlák zárlati eredményeit magában foglaló összesítés kíséretében legkésőbb minden év szeptember hava végéig ugyancsak a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjesztik fel. A közigazgatási jellegű javadalmaknál a számadási év végével mutatkozó