Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

5. A Gyüjteményegyetem Szervezeti, Ügyviteli és Fegyelmi Szabályrendelete

I. A személyi járandóságok két alrovatból állanak, melyek 1. rendszeres illetmények (ide tartoznak a kinevezett tisztviselők és altisztek fizetése, lakpénze és mindennemű pótlékai); 2. nem rendszeres illetmények (ide tartoznak a tiszteletdíjasok, napidíjasok, napibéresek összes illetményei, óradíjak, utazási költségek, vitézségi érempótdíjak). A személyi járandóságok részletezése alatt az összes rendszeresített állások az egész Gyüjteményegyetem re nézve (ide értve a közvetlenül a Tanácshoz beosztottakat is) egy létszámba foglaltan, de a következő három csoportra felosztva kell kimutatni: a) tudományos tisztviselői kar; b) tudományos és műszaki segédszemélyzet; c) közigazgatási személyzet. A b) csoportban meg kell különböztetni a) a tudományos segédszemélyzetet és P)a műszaki segédszemélyzetet; a c) csoportban pedig a) a fogalmazási személyzetet, P) a gazdasági személyzetet; T) a kezelési személyzetet és az összes altiszteket. A nem rendszeres illetmények előirányzását a költsgévetésben szintén csak csoportonként kell részletezni s úgy ezeknek, mint a rendszeres illetményeknek az egyes közgyűjteményeknél miként való felosztását a költségvetés kísérő iratába kell foglalni. II. A dologi kiadásokat a Tanács és az egyes közgyűjtemények szükségleteire nézve egyenként és együttesen s az alább megjelölt két alrovatra osztottan kell kimutatni. 1. A hivatali irodai és háziszükségletek, valamint egyéb dologi kiadások elnevezésű alrovat alatt kell előirányozni az ennek fogalma alá vehető kiadásokat, ú. m. a fűtési, világítási, tisztogatási, épületfeníartási, házbér és hasonló kiadásokat. 2. A gyűjtemények szükségletei elnevezésű alrovat alatt pedig az egyes gyűjtemények tudományos és művészeti céljait szolgáló kiadásokat kell előirányozni. B) Az átmeneti kiadások alatt kell előirányozni az egyszersmindenkorra felmerülő vagy a nem állandó jelleggel bíró kiadásokat, ha több évre felosztottan vétetnének is tervbe. (Pl. nagyobb beszerzések, fölszerelések, helyreállítások, átalakítások, építkezések, beruházások stb.) Ezeket intézetenkint és a jogcím pontos megjelölésével kell előirányozni. A több évre előirányzott ilyen kiadásoknál pedig mindenkor fel kell tüntetni azt is, hogy az illető költségvetési évben előirányzott összeg a tervbe vett egész kiadási összegnek hányadik részletét fogja képezni. Az átmeneti kiadások alatt az építkezési és a közigazgatási természetű tételeket meg kell különböztetni azoktól, melyek közvetlenül a gyűjtemények tudományos vagy művészeti céljaira szolgálnak. A Gyüjteményegyetem valódi bevételeinek a költségvetési előirányzatba való felvételét mellőzni kell, mert ezeket mint az Országos Gyüjteményegyetemi Alap, illetve az egyes intézetek külön alapjai (38. §) gyarapítására rendelt összegeket nem kell az állampénztárba szállítani. Úgy a költségvetési, mint a zárszámadási időszak minden év július hó 1-től a következő év június havának végéig tart. A Tanács az előadottak szerint szerkesztett költségvetési előirányzatot kísérő jelentésével együtt március hó 15-ig

1 a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjeszti. Ez alkalommal az előirányzat miként történt összeállítását és az egyes tételeknek mily alapon történt felvételét (pl. őrség díjazása, fűtés, világítás stb.), valamint az egyes alapok és alapítványok álladékát a kísérő jelentésben részletesen ismerteti és indokolja. A felterjesztéshez az egyes közgyűjteményeknek elemi költségvetéseit és azok indokolásait is csatolja. A Tanács e részben igazgató-tanácsban jár el. 1 Újabban rendszerint október vagy szeptember folyamán.