Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

5. A Gyüjteményegyetem Szervezeti, Ügyviteli és Fegyelmi Szabályrendelete

33. §. Külföldön. A Tanács a 29. § értelmében tárgyalja és a kívánatos tervszerű egységesség és teljesség szempontjából irányítja a közgyűjteményeknek, külföldi folyóiratok és könyvek beszerzésére irányuló csereakciót. E részben a saját hatásköre alatt álló könyvtárakon kívül érintkezést keres a többi számottevő budapesti és vidéki könyvtárral (az egyetemek könyvtáraival) is. Az előkészítésben a Tanács vegye igénybe egyes tudósok külföldi összeköttetéseit, a végrehajtásban pedig a kötelékébe tartozó közgyűjteményeket. A Tanács e részben igazgató-tanácsban jár el. III. RÉSZ. A Tanács és az egyes közgyűjtemények gazdálkodása. 34. §. Vagyonkezelés és számadási kötelezettség általában. A Gyüjteményegyetem Tanácsa és a kötelékébe tartozó egyes közgyűjtemények háromféle jellegű pénzt kezelnek, úgymint: 1. a közigazgatási célú állami javadalmakat (37. §); 2. a tudományos és művészeti célokat szolgáló állami javadalmakat és más, e célú valódi bevételeket (38. §) és 3. az alapítványokat (39. §). Ezeket a pénzeket különböző természetük miatt úgy a kezelés, mint az elszámolás tekintetében egymástól el kell élesen különíteni. Elszámolás, illetve nyilvántartás tárgyai ezeken kívül: a) az ingatlan vagyon (40. §) ; b) a közönséges leltári tárgyak (41. § I.); c) a gyűjtemények tudományos és művészeti anyaga (41. § II.). Önálló pénz- és vagyonkezelési, valamint elszámolási kötelezettsége van külön a Tanácsnak és külön az egyes közgyűjteményeknek. Ez a kötelezettség személyes és anyagi felelősség mellett a Tanácsnál az ügyvezető alelnököt, az egyes közgyűjteményeknél az illető közgyűjtemény első tisztviselőjét terheli. 35. §. A költségvetés. Az állami költségvetés egybeállíthatása érdekében az egyes közgyűjtemények első tisztviselői saját intézetük szükségleteire nézve a következő költségvetési évre vonatkozó részletes és a kiszámítási tényezők feltüntetése mellett szerkesztett költségvetési tervezetet (az ú. n. elemi költségvetést) a hozzátartozó indokolással együtt február hó végéig a Tanácshoz nyújtják be.

1 A Tanács az egyes közgyűjtemények elemi költségvetését, különös tekintettel az egyes intézetek szükségleteinek helyes arányára, megfelelő tárgyalás alá veszi és annak alapján elkészíti a Gyüjteményegyetem költségvetési előirányzatát, mely úgy a Tanács, mint a kötelékébe tartozó egyes közgyűjtemények szükségleteit egyesíti magában olyan alakban, hogy az az állami költségvetési részletezésbe való beillesztésre alkalmas legyen. A költségvetési tárgyalásnál a Tanács figyelemmel van az előző évek gazdálkodási eredményére és az alapok (38. §) álladékára is. A kiadások két osztályra oszlanak, úgymint a rendes és az átmeneti kiadásokra. A) A rendes kiadásokhoz tartoznak a Tanácsnál és az egyes közgyűjteményeknél évenként állandóan, illetve rendszeresen előforduló valódi kiadások. A rendes kiadásoknak két rovata van, ú. m. személyi járandóságok és dologi kiadások. 1 A kialakult gyakorlat szerint az elemi költségvetést már szeptemberben elő kell készíteni.