Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)
5. A Gyüjteményegyetem Szervezeti, Ügyviteli és Fegyelmi Szabályrendelete
a nyári rendes szabadságot az érdekelt intézet első tisztviselője, az Akadémiánál az Akadémia elnöke engedélyezi. Az első tisztviselők és az Akadémia főtitkára szabadságukat az igazgató-tanácsnak bejelentik. A nyári rendes szabadságon túlmenő rendkívüli szabadságot a Magyar Nemzeti Múzeumnál 3 napig a tár vezetője, ennél többet, legfeljebb azonban 8 napot úgy a Magyar Nemzeti Múzeumnál, mint a többi intézeteknél az intézet első tisztviselője, illetve az Akadémia elnöke adhat. 1 Nyolc napon túl, legfeljebb azonban 3 hónapig terjedő rendkívüli szabadságot az igazgatótanács engedélyez. A 3 hónapnál hosszabb szabadságért a Tanács útján a vallases közoktatásügyi miniszterhez kell folyamodni. 2 A Tanácsnak a jelen szakasz negyedik bekezdése értelmében hozott határozatát az egyes intézetek szervezeti és ügyviteli szabályrendeletében kell részletesen szabályozni. A Gyüjteményegyetem összlétszámába újonnan kinevezett alkalmazottak, még pedig úgy az állami szolgálatba először lépők, mint a már állami szolgálatban állottak kötelesek hivatali esküt tenni. 3 1 Az Igazgató-tanács 1928 november 21-én hozott határozata értelmében „az ily módon igényelhető rendkívüli szabadság nem engedélyezhető a nyári rendes szabadság meghosszabbítására, hanem csak év közben felmerült és kivételesen indokolt esetekben." 2 A betegség címén kért szabadság indokolására hatósági orvosi bizonyítványt (a m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1929 január 14-én 98.743—1928. IV. sz. a. kelt rendelete értelmében „tiszti főorvosi vagy klinikai kezelés esetén egyetemi nyilvános rendes tanár által kiállított orvosi bizonyítványt") kell mellékelni. A rendkívüli szabadságkéréseknél szem előtt tartandók még a Pénzügyi Szolgálati Szabályzat alábbi rendelkezései, melyek az állami szolgálatban általában mindenütt érvényben vannak : „A hosszabb szabadságolások mindenkor írásban és előzetesen kérelmezendők, a szóbeliles kapott szabadság pedig nyilvántartás végeit szintén bejelentendő." — „Ha az alkalmazott betegség miatt a hivatalban nem jelenhetik mag, azonnal tartozik ezt közvetlen főnökének bejelenteni." — „Ha az alkalmazott szabadságidejét meghosszabbítani kénytelen, kérvényét oly időben tartozik beküldeni, hogy annak tárgyalása a már engedélyezett szabadságidő lejárta előtt befejezhető legyen." — „Aki ok nélkül a szolgálattételtől magát elvonja, engedély nélkül távozik vagy a nyert szabadság tartamát engedély nélkül meghosszabbítja, szolgálati vétséget követ el és közvetlen elöljáróságénak jogában áll illetményeit az engedély nélküli eltávozás napjától vagy az engedélyezett szabadságidő túllépésének napjától kezdve azonnal beszüntetni. Ha elmaradását figyelemre méltó okokkal hitelesen igazolni nem tudja, azokra a napokra, melyeken szolgálatot nem tett, illetményei levonandók." 3 A kinevezett tisztviselők és altisztek hivatalbalépésük alkalmával esküt, a többi alkalmazottak pedig fogadalmat tesznek. A hivatali eskü szövege : „Én esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy Magyaroiszághoz, annak alkotmányához és Magyarország Kormányzójóhoz hű leszek, Magyarország törvényeit és törvényes szokásait, valamint az alkotmányos kormány rendeleteit megtartom, hivatali elöljáróimnak engedelmeskedem, a hivatali titkot megőrzöm, hivatali kötelességemet pontosan és lelkiismeretesen teljesítem. Isten engem úgy segéljen I , 19 évi hó n. esküvevő. esküt tevő. A fogadalom szövege pedig: „Én ezennel ünnepélyesen fogadom, hogy Magyarország Kormányzójához, Magyarországhoz éi ennek alkotmányéhoz bármi viszonyok között hű maradok, a törvényeket és rendeleteket megtartom, elöljáróim iránt engedelmességgel viseltetem, a hivatalos meghagyásokat pontosan és lelkiismeretesen teljesítem, a bármiként tudomásomra jutott hivatali titkokat senkinek fel nem fedezem, mindenre, ami szolgálatomhoz tartozik, gondosan felügyelek, szolgálatomban híven, pontosan és serényen eljárok. . 19 évi hó n. Előttem:
