Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

5. A Gyüjteményegyetem Szervezeti, Ügyviteli és Fegyelmi Szabályrendelete

magas koruk dacára is megvan-e bennük az illető közgyűjtemény tudományos és adminisztratív vezetéséhez megkívánt erély és mozgékonyság. Ha igen és az illető ezenkívül a magyar tudományosság kimagasló alakja, akkor titkosan megejtett szavazás után marasztás iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszternek előterjesztést tesz, ki belátása szerint határoz.

1 A Tanács e részben igazgató-tanácsban jár el. 25. §. A személyzet szolgálati beosztása, szabadságolása, hivatalos órák. Az intézelek személyzete három nagy csoportban külön-külön összlétszámot alkot. A személyzetnek a négy nagy közgyűjteményhez való beosztását a Tanács igazgató-tanácsban állapítja meg. Hasonlóképpen saját hatáskörében intézkedik az alkalmazottaknak egyik intézetéből a másik intézetéhez való áthelyezése iránt is.

2 A Tanács egyes alkalmazottaknak bel- és külföldi tudományos megbízatására is javaslatot tehet a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, aki e tekintetben dönt. Az ilyen megbízatásban töltött idő nem minősül szabadságnak. Az Akadémia és a Gyüjteményegyetem Tanácsa időről-időre egyezségileg állapítja meg, hogy jövőben a Gyüjteményegyetem összlétszámából hány és milyen minőségű alkalmazott osztassák be szolgálattételre az Akadémiához.

3 Ehhez az egyezséghez a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyása szükséges. Az Akadémia elnökének hozzájárulása nélkül sem a Gyüjteményegyetemnek az Akadémiához beosztott alkalmazottait az Akadémiától más közgyűjteményhez áthelyezni, sem a Gyüjteményegyetem személyzetéből új erőt az Akadémiához beosztani nem lehet. A hivatali szolgálat időtartama tekintetében a Gyüjteményegyetem alkalmazottaira nézve is általában az állami alkalmazottakra érvényes szabályok irányadók. Az intézetek első tisztviselői, illetve az Akadémia főtitkára, ha a szolgálat érdeke úgy kívánja, a hivatalos órák beosztását másként is megállapíthatják, azzal a feltétellel azonban, hogy a napi rendes munkaidő az állami alkalmazottakra előírt munkaidőnél kevesebb nem lehet. A vasár- és ünnepnapi szolgálatot, valamint az alkalmazottak nyári rendes szabadságidejének kérdését a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulásával az állami alkalmazottakra érvényes szabályok figyelembevételével a Tanács szabályozza.

4 E szabályozásnak megfelelően a gyüjteményegyetemi alkalmazottak részére 1 A visszatartás körüli eljárást a 7000—1925. M. E. sz. kormányrendelet 8., valamint 3000—1927. M. E. sz. kormányrendelet 1. pontja szabályozza. 2 Az áthelyezés folytán megváltozik az illető tisztviselő állásának a címe az új beosztásnak megfelelően. Az átminősítést a vallás- és közokt. miniszter 1924. november 20-án 5337—1924. eln. sz. a. a Gyüjteményegyetemre ruházta, felhíva a Tanácsot, hogy „az áthelyezéssel egyidejűleg mondja ki, hogy az áthelyezett milyen minőségben helyeztetik át az illető intézethez." 3 L. a Gyüjteményegyetem III. kiadványának 25, lapján. 4 Az alkalmazottak nyári rendes szabadságának ügyét az Igazgató-tanács 1923, június 2-án tartott ülésében szabályozta és ezt a vallás- és közokt. miniszter 1923. június 30-én 3575—1923. eln. sz. a. jóváhagyta. E szabályozás szerint: A rendes nyári szabadság a tudományos tisztviselőknél fizetési osztályra való tekintet nélkül évente 6 hét; a többi kategóriákban a VII. és magasabb fizetési osztályban 6, a VIII. és IX. fizetési osztályban 5, a X. és XI. fizetési osztályban 4, a szakdíjnokoknál, kezelőknél és napidíjasoknál 3 hét, az altiszteknél tíz évnél hosszabb szolgálat után 3 hét, tíz évnél kevesebb szolgálat esetén 2 hét. A szabadságon levő alkalmazott, ha az intézet érdekei úgy kívánják, szabadságáról bármikor visszarendelhető. A róm. kath. egyháznak a naptárban piros betűvel feltüntetett ünnepein, továbbá Nagypénteken és március 15-én nincsen hivatali szolgálat. Ezeken a napokon is azonban az intézet első tisztviselője, ha ezt az intézet érdekei megkívánják, belátása szerint ügyeletes vagy messzebbmenő szolgálatot rendelhet el.