Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

5. A Gyüjteményegyetem Szervezeti, Ügyviteli és Fegyelmi Szabályrendelete

az Akadémiánál vagy a közigazgatási bíróságnál kell beadni s erről a miniszternek jelentést tenni. A panaszt mindig írásban kell benyújtani. A miniszter a panaszt érkezésétől számított 6 nap alatt köteles a közigazgatási bírósághoz áttenni, kivéve, ha a megtámadott rendeletét, határozatát vagy intézkedését visszavonja vagy a kérelemhez képest módosítja. Ha a Gyüjteményegyetem, illetőleg az Akadémia a panaszának a miniszterhez való felterjesztésétől számított 8 nap alatt nem nyer megfelelő választ, a Tanács elnöksége, illetőleg az Akadémia főtitkára a panasz másodpéldányát, az előzmények előadása mellett, a közigazgatási bíróságnál nyújtja be. Az Akadémia vagy a Gyüjteményegyetem által a sérelmes rendeletnek, határozatnák náluk való beiktatását vagy a sérelmes intézkedés megtételét követő 15 napon belül elhatározott panasz a végrehajtást felfüggeszti. Egyebekben a közigazgatási bíróság előtt való eljárásban az 1907. évi LX. törvénycikknek szabályait, illetőleg az ennek 17. §-ában felhívott 1896, évi XXVI. t.-cikknek a magánpanaszra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 20. §. A Tanács véleményező joga. A Tanács teljes ülésben állást foglal általános elvi, könyvtári, levéltári és muzeális kérdésekben. Ezenfelül az ügy természete szerint teljes ülésben, igazgatóvagy szaktanácsban véleményt mond azokban a könyvtári, levéltári vagy muzeális szakügyekben, melyeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter e célból elébe terjeszt. II. FEJEZET. A Tanács hatásköre személyi ügyekben. 21. §. A Tanács elnökének és tagjainak jelölése. A Tanács teljes ülésben titkos szavazással jelöli öt év tartamára saját elnökét és meghívás alá eső tagjait, vagyis 1. a tudományegyetemi és műegyetemi tanárokat, 2. a műértőket. Az időközi üresedéseknél a jelölés az illető időkör hátralévő részére esetről-esetre történik. A meghívás alá eső tagok megbízatásának ötévenkint történő lejártakor pedig a Tanács a jelöléseket október hó folyamán ejli meg. Ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter ez utóbbi esetben a visszautasítás jogával él, az új jelölést a következő év január havában kell megejteni még abban az esetben is, ha a Tanács akkor csak az intézeti főtisztviselőkből és az Akadémia képviselőiből állana. A Tanács első megalakulásakor a meghívás alá eső tagok megbízatása 1927 december hó 31-ig, az alelnök tiszte pedig 1924 december hó 31-ig tart

# 22. §. A Gyüjteményegyetem alkalmazottainak jelölése. A Tanács titkos szavazással jelöli az intézetek tudományos és közigazgatási tisztviselőit és a tudományos és műszaki segédszemélyzet tagjait úgy a kezdő állások betöltésénél, mint a magasabb állásra való kinevezésnél. A jelölést kezdő állások betöltésénél pályázat előzi meg, melyet a Tanács elnöke ír ki. A jelölés előadmány alapján történik. Az előadói tisztet az Akadémiát érintő esetekben az Akadémia főtitkára, egyéb esetekben az érdekelt intézet első tisztviselője, kezdő állások betöltésénél kívülük még a szakmájánál fogva érdekelt tanárok egyike látja el. A jelölést rendszerint a szaktanács eszközli. Ha az egyes szaktanácsok határozatai között ellentét mutatkoznék, a kérdés az igazgatótanács döntése elé terjesztendő. Az intézetek első tisztviselőire és a Nemzeti Múzeum osztályai vezetőire nézve pedig a jelölés joga mindig az igazgató-tanácsot illeti. A kinevezés, illetve a kinevezésre való előterjesztés joga a vallás- és közoktatás-