Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

1. Gróf Klebelsberg Kuno elnöki megnyitó beszéde

hanem a Szépművészeti Múzeum Évkönyveiben is tükröződik, amely sorozatos kiadványból a hatodik kötet van megjelenőben. Az Iparművészeti Múzeum a folyó gyűjtéseken kívül a fősúlyt, természetének megfelelően, az időszaki kiállítások rendezésére helyezte, amelyek közül a régi plakettek és érmék, a régi órák, a régi ezüstök és a régi keleti szőnyegek gyűjteménye, különösen pedig a régi egyházművészeti kiállítás keltett nagyobb érdeklődést. így fejlődött a Gyüjteményegyetem keretében az I. nyolcéves ciklus során a négy alapintézmény. Lássuk ezután a többi hozzácsatlakozott tudományos intézet életét. Sokfelé ágazó munkát végez az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ, amelynek hivatása a brüsszeli egyezmények szerint elsősorban az állami hivatalos kiadványok cseréje, mely publikációk közül kölönösen értékesek a külállamok parlamenti naplói, törvényjavaslatai és egyéb nyomtatványai, továbbá a sorozatos statisztikai publikációk, amelyeknek vásárlás útján való megszerzése ránk nézve költségbeli és egyéb okokból szinte lehetetlen lenne. A brüszszeli egyezmények kilátásba veszik ugyan a tudományos könyvcserét is, de elgondolásuk szerint a központi hivatal jóformán csak a mechanikus közvetítő szerepre szorítkozik. Mi szervezeti téren ennél jóval meszebbre mentünk. Először is köteleztük mindazokat a szerveket, főleg tudományos társulatokat, amelyek állami támogatás mellett könyveket és folyóiratokat adnak ki, hogy azokhoz idegen nyelvű kivonatokat csatoljanak, amely rendelkezés által izolált nyelvünk ellenére is kiadványaink nemzetközileg csereképessé váltak. Másodszor az állami szubvenció ellenében azt is kikötöttük, hogy az államsegélyben részesülő könyvekből és folyóiratokból megfelelő számú példányt a központhoz be kell szolgáltatni, amely anyagra támaszkodva a központ a nemzetközi cserét kezdeményezi és megszervezi. A nemzetközi könyvcsere eredményeiről a következő számok nyújtanak tájékozást: a meginduláskor 1924-ben a brüsszeli egyezmények alapján a központ kereken 650 csereküldeményt bonyolított le, ami 1930-ig 7300-ra emelkedett. A központ jelenleg már 192 külföldi intézménnyel áll csereviszonyban, a folyóiratügy terén 2260 évfolyamot cserél s kereken 600 külföldi folyóiratot oszt szét ingyen hazai könyvtáraink közt, ami különösen az egyes tanszékek mellett szervezett egyetemi intézeteknek válik javára. De könyvtáraink rendkívül csekély dotációja nemcsak arra kényszerített bennünket, hogy a nemzetközi könyvcsere révén igyekezzünk pénzáldozat nélkül külföldi könyvekhez és folyóiratokhoz jutni, hanem a szabad könyvvásárlásokat is úgy kell irányítanunk, hogy különösen a drága kiadványoknál párhuzamos beszerzések lehetőén ne forduljanak elő. Az eszménynek ilyen körülmények között annak kell lennie, hogy minden számottevő kiadvány a magyarországi könyvtárakban legalább egy helyen, mégpedig ott, ahol arra legnagyobb szükség van, meglegyen. Hogyha azonban a könyvanyag ekként nincs egyetlen nagy könyvtárba összefoglalva, akkor nélkülözhetetlen legalább egy egyesített katalógus, amelyet nálunk a központ vezet és bocsát az érdeklődőknek rendelkezésére s amely megmutatja, hogy bizonyos könyv mely könyvtárban vagy könyvtárakban található. A központ még egy további bibliográfiai feladat betöltésére is vállalkozott, amikor hozzá kezdett a XX-ik században bel- és külföldön magyar szerzőktől megjelent összes könyvek és folyóirat-cikkek tudományszak szerint csoportosított címjegyzékének kiadásához. E téren már megjelent a magyar filozófiai, továbbá klasszika filológiai, meg a matematikai szak egy-egy címjegyzéke. Minthogy ezek a bibliográfiák a könyvek és folyóirat-cikkek címeit idegen nyelven is adják, ez a kiadvány lehetővé teszi, hogy a külföldi tudományos világ a magyar szellemi munka eredményeiről tudomást szerezzen.