Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

1. Gróf Klebelsberg Kuno elnöki megnyitó beszéde

évi I. t.-c. 4. §-a kimondja, hogy a m. kir- közigazgatási bíróság előtt eljárásnak van helye a miniszternek vagy a miniszter bármely közegének a Gyüjteményegyetemre sérelmes rendelete, határozata és intézkedése ellen azon az alapon, hogy azzal a miniszter vagy a miniszternek közege a Gyüjteményegyetemnek, a Gyüjteményegyetem szerveinek vagy közegeinek törvényes hatáskörét sérti, a Gyűjteményegyetemmel szemben valamely hatósági jogot törvényellenesen gyakorol, törvényt vagy más törvényes szabályt sért. Második nagyfontosságú alanyi alkotmányjoga a Gyüjteményegyetemnek, hogy az 1926. évi XXII. t.-c. 19. §-a szerint az országgyűlés felsőházába egy tagot választ. Az előadottakból nyilvánvaló, hogy a Gyüjteményegyetem a tudományegyetemek autonómiáját meghaladó, vármegyéink és törvényhatósági városainkéval pedig legalább is egyenértékű önkormányzattal bír s így igen előkelő helyet foglal el a magyar önkormányzati testületek rangsorában. A gyüjteményegyetemi gondolat három lényeges alkotó elemből áll, melyek közül eddig kettőt bővebben kifejtettem. Az első a korábban különállott nagy közgyűjteményeknek és egyéb tudományos intézeteknek egy magasabb egészbe, egy jogi személyiség keretébe való összevonása. A második az így létrejött jogi szemé3. megállapítja a tudományos tisztviselői kar tagjaira nézve a meddőséget és a megférhetetlenséget (7. §); 4. előterjesztést tesz a korhatári betöltött tudományos tisztviselőnek állásában megtartása iránt (8. §); 5- az intézetek gyűjtési körének megállapítása és tisztázása által biztosítja azok zavartalan, harmonikus együttműködését; gondoskodik róla, hogy a könyvtári, levéltári és muzeális anyag a megállapított gyűjtési szempontoknak megfelelő helyére kerüljön, A gyűjtési terület megállapításának és az anyag áthelyezésének kérdésében hozott határozatot a határozat kellétől számított tíz éven belül csak mindkét érdekelt intézet első tisztviselőjének együttes kívánságára lehet újra tárgyalás alá venni; 6. tárgyalja és véleményezi az intézetek anyagának eladás, aukció vagy csere útján való elidegenítésére vonatkozó terveket, melyeket ellenző többség esetén tiltakozó felirattal terjeszt döntés végett a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé; 7. megállapítja az ásatások, továbbá a természettudományi és néprajzi gyűjtések rendszeres tervét és gondoskodik a programmnak fokozatos végrehajtásáról; 8. saját maga és a fennhatósága alatt álló nagy közgyűjtemények (1. § 1—5. pont) számára a a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával szervezeti és ügyviteli szabályrendeleteket alkot, melyeknél az intézetek különböző természete által megkívánt eltérések figyelembevételével lehető egyöntetűségre kell törekedni. Nagy közgyűjteményeinknél új osztályt létesíteni és meglevőt összevonni vagy megszüntetni csak szabályrendelettel lehet; 9. tárgyalja az intézetek vezetősége által összeállított költségvetéseket és zárszámadásokat, valamint az intézetek működéséről szerkesztett évi jelentéseket és azokat vélemén>es jelentéssel a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé terjeszti. Az adományokból és hagyományokból befolyó összegek felhasználása tekintetében ellenben a Tanács saját hatáskörében határoz s e részben a vallases közoktatásügyi minisztert csak a felügyelet joga illeti meg; 10. képviseli az önkormányzati testet (1. §) és nevében jogügyleteket köt; 11. igyekszik a társadalom érdeklődését nemzeti nagy közgyűjteményeink iránt felkelteni, ébrentartani és a közönséget áldozatkészségre indítani. Az így gyűjtött anyagi eszközöket a Tanács alapszerűleg kezeli és gondoskodik tervszerű felhasználásukról. Emellett szervezeti szabályzatukban az egyes intézetek is felhatalmazást nyerhetnek külön alap létesítésére, melybe úgy a gyűjteményeik gyarapítására szolgáló állami javadalmazások, mint magánosok részéről kifejezetten az illető intézetnek juttatott adományok és hagyományok rendeltetésszerű felhasználásra beutalandók; 12. tárgyalja és szükség esetén a kívánatos tervszerű egységesség és teljesség szempontjából irányítja az intézeteknek külföldi folyóiratok és könyvek beszerzésére irányuló csereakciójót; 13. véleményt mond azokban a könyvtári, levéltári és muzeális kérdésekben, melyeket a vallases közoktatásügyi miniszter elé terjeszt; 14. eljár mindazokban az ügyekben, melyeket a szervezeti szabályzatok (3. § 8. pont és 11. § III. pont) hatáskörébe utalnak. Ily esetekben a szervezeti szabályzatban azt is meg kell állapítani, hogy az illető ügy szak- vagy igazgatótanácsban tárgyalandó-e.