Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet (Budapest, 1931)

1. Gróf Klebelsberg Kuno elnöki megnyitó beszéde

Eleven autonóm élet kifejleszléséhez szükség volt továbbá érdemleges hatáskör biztosítására is, mert önérzetes és jelentékeny embereket csak az esetben lehet valamely önkormányzati testület vezetésében való közreműködésre megnyerni, ha nincs az az elkedvtelenítő érzésük, hogy csak apró-cseprő dolgokban járnak el és nincs határozási, hanem csak véleménymondási, tanácsadási joguk. Ehhez képest a törvény 3. §-a a Gyüjteményegyetem autonóm életének valóban elevenné tétele érdekében annak tartalmas és érdemleges hatáskört biztosított.* így van saját magára és a kötelékébe tartozó gyűjteményekre és intézményekre nézve szabályrendeletalkotási joga. Közreműködik a költségvetés és zárószámadás elkészítésében ; az adományokból és hagyományokból befolyó összegek felhasználása tekintetében pedig saját hatáskörében határoz. Megállapítja az intézetek gyűjtési körét és gondoskodik, hogy a könyvtári, levéltári és muzeális anyag a megállapított gyűjtési szempontoknak megfelelő helyre kerüljön. Továbbá jelölési joggal bír nemcsak saját tagjaira, hanem a Gyüjteményegyetem alkalmazottaira nézve is, mely legfontosabb jogáról majd külön szólok. Ezenfelül a Gyüjteményegyetem autonómiáját rendkívül megerősíti két alkotmányjogi természetű jogosítvány. Abból kiindulva, hogy valóban hatékony jog csak a bíróilag garantált, a bírói jogvédelem alá helyezett jog ; az 1923. állandó alkalmazottait a gyüjteményegyetemi státusba felvette, e réven bizonyos vonatkozásokban a Gyüjteményegyetemi Tanács fennhatósága alá helyezte ; e szervezési rendelkezésnek csak természetes következése volt. hogy a törvény 3. §-a a Tanácsot az Akadémia főtitkárával és az Akadémia által választott két taggal kiegészítette, ami tovább növelte a teljesen független elemek számát. Minthogy a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról szóló 1927, évi XIII. t.-c. csak az ösztöndijak adományozására állított fel külön Ösztöndíjtanácsot, a külföldi Collegium Hungaricumok igazgatását ellenben a Gyüjteményegyetemre bízta, azért a két Tanács között szerves kapcsolatot kellett létesíteni, ami akként történt, hogy a törvény 2. és 4. §-a az Ösztöndíjtanács elnökét és alelnökét, továbbá a külföldi magyar intézetek kurátorait és igazgatóit felvette a Gyüjteményegyetem Tanácsának tagjai sorába. Ez jelenleg 9 további tagot jelent, kik közül az elnök, az alelnök, valamint a bécsi, berlini és római collégiumok kurátora, tehát 5, vegyis a többség megint bürokratikus függés keretén kívül áll. Az 1929. évi XI. t.-c. a Gyüjteményegyetem hatáskörét kiterjesztette több, kötelékébe szorosan nem tartozó közgyűjteményre, különösen vidéki múzeumokra és könyvtárakra is, aminek szükségszerű folyománya volt e törvény 4. §-ának az a rendelkezése, hogy a Tanács létszámát az egyetemek tanárai és a közgyüjteményügy terén működő szakférfiak közül meghívott 4 taggal szaporította. E rendelkezés a hivatásos és szabad társadalmi elemek arányát nem állapítja meg, de jelenleg e 4 között is az utóbbi van többségben. A Gyüjteményegyetemi Tanács legújabb kiegészítése az volt, hogy a természettudományok fejlesztése érdekében teendő intézkedésekről szóló 1930. évi VI. t.-c. 4. §-a elrendelte, hogy a természettudományi érdekek képviseletének biztosítása céljából a Nemzeti Múzeum természetiárainak vagy a kutató intézetek igazgatóinak sorából egyet meg kell hívni, ami 1 hivatásos tagot hozott. Hogyha a Gyüjteményegyetemi Tanács összetételének az imént ismertetett kialakulásán áttekintünk, megállapíthatjuk, hogy a szabad társadalmi elem a hivatásos elem fölött erős többségben van. Igaz ugyan, hogy a Gyüjteményegyetem Tanácsa az ügyeknek csak kisebbik részét intézi teljes ülésben s túlnyomólag igazgatótanácsban vagy szaktanácsban jár el; de az 1922. évi XIX. t.-c. 2. §-a e szaktanácsok összetételét is úgy szabályozta, hogy az elnökön kívül felerészben vezető tisztviselőből és felerészben egyetemi tanárból vagy más független tagból áll. Az elnök szabadon választott egyén s így a nem hivatásos elemek többsége a tanácsokban is biztosítva van. Csak az elnök távolléte esetén látszik ez az arány megbillenni, minthogy azonban az ilyenkor helyébe lépő ügyvezető alelnök, aki mindig valamely nagy közgyűjtemény ügyvezető igazgatója, ez utóbbi minőségében — mint fent, magában a beszéd szövegében is ki van emelve — az egyetemi tanárokéhoz hasonló független pozícióval bír s a 8. § értelmében 70. életévének betöltése előtt nem is nyugdíjazható, azért ő is az auionómia megbízható pillérének tekinthető. * 1922. évi XIX. t.-c. 3, §. A tanács hatásköre : A Tanács 1. jelöli saját elnökét és meghívás alá eső tagjait (2. § 2. és 3. pont). 2. jelöli az intézetek tudományos és közigazgatási tisztviselőit és a tudományos segédszemélyzet tagjait (4. § 1., 2. és 3. pontja) úgy a kezdő állások betöltésénél, mint a magasabb állásra való kinevezésnél;