Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai VI. füzet (Budapest, 1930)

2. A Magyar Nemzeti Múzeum Gróf Apponyi Sándor Alapítványa vagyonkezelési szabályzata és ügyrendje

A termények, úgymint gabonaneműek, ellátok, bor stb. értékesítése és a tenyészállatok eladása (a netaláni kényszereladások esetét kivéve, amikor azokról utólag teendő indokolt jelentés) az uradalmi intézőség javaslatára az igazgatóság engedélye, illetőleg az igazgatóság által elfogadott feltételek mellett eszközölhető. Sürgős szükség, nevezetesen károsodás vagy kedvező esélyek elmulasztásának a veszélye esetében a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója — esetleg távirati úton — saját hatáskörében intézkedik s arról az alapítványi igazgatóságnak beszámol. Oly terményeknél, amelyeknél az okszerűen keresztülvihető, nyilvános árverés tartandó; más terményeknél is lehetőleg több ajánlat szerzendő be. Kis tételekben való eladást az intézőség az igazgatóság felhatalmazása szerint eszközölhet. A birtokon levő ipari üzemek (malom, téglaégető) szakszerűen üzemben tartandók s azok jövedelmezősége lehetőleg fokozandó. Ezekről az üzemekről külön számadás és mérleg vezetendő. Bármiféle termelési szerződés csak az igazgatóság jóváhagyásával köthető. Az uradalmi tisztek egyéb és egymás közt fennálló szolgálati viszonyait a velük megkötendő szerződések, nemkülönben az érvényben levő törvények (1900: XXVII. t.-c. stb.) szabályozzák. 8. Az erdő kezelésével megbízott erdőtiszt működésére és szolgálati viszonyaira (6. pont) a 7. pont rendelkezései megfelelően alkalmazandók. Az erdei termékek értékesítése rendszerint vagy nyilvános árverés útján, vagy faraktárból, illetőleg az erdőből az előre meghatározott s az alapítványi igazgatóság által jóváhagyott árszabályzat szerint történik. Az erdő bevételeiről és kiadásairól az erdőtiszt által külön anyag- és pénzszámadás vezetendő. Egyéb értékesítési módozatok felől az alapítványi igazgatóság határoz. 9. Az alapítólevél 5. pontja értelmében létesítendő tartalékalap az alapítvány tiszta jövedelmének 5%-ávaI évenként mindaddig gyarapítandó, valameddig az a Gyüjteményegyetem Igazgatótanácsának a megítélése szerint annyira megerősödött, hogy alább érintendő céljának megfelelni képes. A tartalékalap az alapítványi készpénzvagyonra nézve a fentebbi 4. pontban meghatározott módon kezelendő s annak jövedelmei is — amennyiben az alábbi célra fel nem használtatnának — a tőke gyarapítására fordítandók. A tartalékalap célja az, hogy elsősorban annak a jövedelmeiből, — a szükséghez képest azonban a tőkéből is, az alapítvány állagát érő és el nem hárítható esetleges veszteségek pótoltassanak. Ily eset bekövetkeztével a tartalékalap pótlása, illetve újraképzése azonnal foganatba veendő. 10. A birtokhoz kapcsolt kegyúri jogok és kötelezettségek — amelyek a birtokbecslési jegyzőkönyvben ismertetve vannak — fenntartandók, azaz gyakorlandók, illetőleg teljesítendők. Az egyidejűleg felvett átadási-átvételi jegyzőkönyvben az ajándékozó és alapító özv. gróf Apponyi Sándorné született Esterházy Alexandra grófnő részére fenntartott személyes jogok (oratórium használata stb.) érintetlenül hagyásával a kegyúri jog lényegét alkotó, t. i. a javadalmasok bemutatására vonatkozó jogokat (praesentálás) a kegyúr-alapítvány nevében a Vallás- és Közoktatásügyi M. Kir. Miniszter gyakorolja.