Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai IV. füzet (Budapest, 1927)

1. Dr. Hóman Bálint egyet. ny. r. tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója ügyvezető-alelnöki beszámoló beszéde

BESZÁMOLÓ BESZÉD. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GYÜJTEMÉNYEGYETEM TANÁCSÁNAK 1927. ÉVI JANUÁR HÓ 8-ÁN A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁBAN TARTOTT TELJES ÜLÉSÉN ELMONDOTTA D

R HÓMAN BÁLINT EGYET. NY. R. TANÁR, A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM FŐIGAZGATÓJA. Tekintetes Tanács! A nemzeti nagy közgyűjtemények önkormányzatát statuáló törvény értelmében az Országos Magyar Gyüjteményegyetem elnöke és tanácstagjai ötévenként kerülnek új választás alá. Önkormányzati életünk tehát ötéves ciklusokra tagozódik. Mivel azonban államkormányzati teendőkkel elfoglalt elnökünk jelen évkörben a kétévenként váltakozó alelnökökre ruházta .hatásköre nagy részét, kívánatos, hogy az elnökség nevében a lelépő alelnökök kétévenkint beszámoljanak intézményünk működéséről. Ügyvezető alelnöki tisztem 1926. december 31-én lejárván, szerencsém van jelentésemet a tekintetes Tanács elé terjeszteni. Autonóm szervezetünk és a beletartozó nagy közgyűjtemények kétévi működésének a magyar közgyüjteményügy terén sürgős megoldásra váró, fontos szervezeti problémák szabtak irányt s mivel a problémák a Nemzeti Múzeum átszervezése, az egész muzeális és könyvtári szervezet reviziója, a gyűjtési körök, szakmunkásság és együttműködés szabályozása — csupán az intézetek munkáját és fejlődését bénító, katasztrofális helyhiány orvoslásával kapcsolatban oldhatók meg, főtörekvésünk a helykérdés megoldására irányult. Noha az állampénzügyek mai helyzetében sokat remélnünk alig lehetett, e törekvésünket — hála elnökünk miniszteri hatáskörében nyújtott hathatós támogatásának s a pénzügyi kormányzat áldozatkészségének — szép siker koronázta. Az Országos Levéltár új épületének felszerelési és berendezési munkálatai — a kutató és tanácstermeket, folyosókat díszítő művészi freskókról és a stílszerű bútorzatokról nem is szólva — a földszinti és harmadik emeleti raktárhelyiségek vasállványzatának kiépítésével, a Hadtörténelmi Levéltárnak a felső emeletekre való felköltöztetésével s az idegen lakók kitelepítésével oly mértékben haladtak előre, hogy nemcsak az intézet anyaga, hanem egyik harmademeleti raktárban a Magyar Nemzeti Múzeum levéltára is méltó elhelyezéshez jutott. A hat intézetet felölelő Magyar Nemzeti Múzeum helyiségei az épületszárnyon és a főépület utolsó lakóinak kitelepítésével megürült nyolc szobán kívül a lefolyt évkörben három új épülettel gyarapodtak. Ezek a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr által a Néprajzi Tárnak még 1924. év végén átadott s most a tatarozás és nagyszámú lakók kitelepítése után birtokbavett Hungária-körút 347. sz. alatti kéteme-