Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai IV. füzet (Budapest, 1927)

1. Dr. Hóman Bálint egyet. ny. r. tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója ügyvezető-alelnöki beszámoló beszéde

letes volt iskolaépület,

1

— az Állattár részére az Erzsébet Népakadémiától bérbevett Szentkirályi-utca 7. sz. alatti kétemeletes iskolaépület, s a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr által ugyancsak az Aliattár számára megvásárolt háromemeletes Barossutca 13. sz. alatti bérház. — Az új épületekben, illetőleg helyiségekben nyert elhelyezést a városligeti Iparcsarnokban évtizedeken át pusztulásnak kitett néprajzi gyűjtemény s a főépületből kiköltöző Aliattár és Levéltár. Az előcsarnokot szürkeségével és áttekinthetetlen zsúfoltságával rútító, muzeális szempontból alárendelt jelentőségű gipszgyüjteményt a művészettörténeti oktatással foglalkozó egyetemi és főiskolai tanszékek vették ideiglenesen letétbe. A Nemzeti Múzeum ekként tehermentesített épületében Lechner Jenő épitésztanár kitűnő ízléssel hajtotta végre a két előcsarnok, lépcsőházak, díszterem és mellékhelyiségei stílusos helyreállítását, eltávolítva az épület művészi konstrukcióját érintő utólagos beépítéseket, befalazásokat és díszítéseket. Folyamatban van 80.000 kötet könyv és a Festetich-palota istállójából már beszállított 50.000 kötet hirlap elhelyezésére szolgáló két nagy terem felszerelése Schlick-Vajda rendszerű vasállványokkal s ha az anyagi eszközöket sikerül megszereznünk, tüstént sor kerülhet az eddig nélkülözött könyvtári kiállítás, az Apponyi- és Todoreszku-könyvtárak s a régészeti gyűjtemény befogadására szánt első és második emeleti megüresedett helységek berendezésére. A helykérdés fokozatos megoldásával már is lehetővé vált némely szervezeti és adminisztratív kérdések megoldása, mint például az Erem- és Régiségtárnak a mult évben végrehajtott szétta^olása numizmatika-, régészeti- és történeli osztályokra. A kitelepítésekkel a főépületben 3000 m

2 alapterületű helyiség szabadult fel a Könyvtár és Régiségtár céljaira. Ha a padlástérben az épület művészi képének és karakterének érintése nélkül tervbevett s a régészeti és történeti gyűjtemény céljaira rendelt mansard-emelet, valamint a hátsó kerílés helyén Polláck eredeti elgondolása alapján a kőemlékek elhelyezésére emelendő árkádsor kiépül s ha a főépületben ma még benmaradt Ásvány- és őslénytár is kiköltözik, az Országos Széchényi Könyvtár és Régiségtár zavartalan működése és fejlődése évtizedekre biztosítva lesz. Biztosítva van már is a minden tekintetben megfelelő, tűzbiztos raktárban elhelyezett levéltár sorsa, mely az Országos Levéltárral helyrajzilag egyesítve, a kutatók igényeinek az eddiginél fokozottabb mértékben tud megfelelni, valamint a Néprajzi Táré is, melynek új épületében — a jelenleg még iskolai célokra szolgáló szárny átvétele s a másik szárnynak későbbi időpontban leendő felépítése után — az összes gyűjtemények értékükhöz méltó elhelyezéshez jutnak. A négy épületben szétszórt természetrajzi tárak — a Baross-utcai és Szentkirályi-utcai új épületekben elhelyezett Állattár, a főépületben maradt Ásványtár és a Magyar Tudományos Akadémiától bérelt helységben működő Növénytár — elhelyezése azonban ideiglenes. Végső hajlékra a Természetrajzi Múzeum új épületében fognak találni, melynek a helyét a kultuszminiszter úr Tanácsunk meghallgatásával készült s az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatában már is kijelölte. Ezzel a Természetrajzi Múzeum építkezésének ötven éve húzódó s az utolsó békeköltségvetések keretében már elfogadott, de végre nem hajtott terve is a megvalósulás első stádiumába lépett. Az új hajlékba költözött Országos Levéltár s a helyszűke miatt legtöbbet szenvedő Nemzeti Múzeum mellett a művészeti múzeumok és a hatóságunk alá tartozó kutató intézetek elhelyezési viszonyainak javítására is sor került. A Szépművészeti Múzeumnak az Andrássy-úti régi Műcsarnok első emeletét engedte át a kultuszminiszter úr a Millennium-utáni magyar művészet anyagából tervezett