Békény István: Az irattáros munkája (jegyzet az állami levéltárak által tartandó irattárosképző tanfolyamok hallgatói számára) (Budapest, 1962)
I. Alapfogalmak
"béreihez eljuttatni. Az irás tehát kifeje2etten társadalmi termék, társadalmi jelenség* Igec lényeges része az irás meghatározásának, hogy az valamely eszközzel, valamely anyagon /felületen/ megy végbe. Az irás csak abban az esetben tekinthető a beszéd rögzítésének, tehát időtállé feljegyzésének, ha maga m Íráshoz alkalmazott eszköz és az irásra felhasznált anyag /felület/ a rögzítésre és a rögzített jelek fenntartására alkalmas. Az irás eszköze és az írást hordoz^ anyag önmagukban nem döntik el, hogy valamely rögzítési forma irás-e, igen fontos megjegyezni viszont, hogy bármely eszközzel bármely anyag felületén rögzítjük a beszédet közvetítő közmegegyezéses, láthaió jeleket, ezt a müveletet írásnak kell tekinteni. Igen sok vonatkozásban hasonlít az íráshoz a rajzolás és a festés, ami természetes is, hisz az irás kezdeti formái egybeolvadnak a rajzolás és a festés kezdeti formáival. A rajzolás ós a festés is valamely eszközzel, valamely anyag felületén rögzit bizonyos többé-kevésbé egyezményes, látható jeleket, szimbólumokat, de a rajzolás és a festés nem a beszédnek, az élőszónak a rögzítése, hanem a természet valamely amúgy is láthaté részletének többé-kevésbé hűséges lemásolása. Persze a rajz és festmény is gondolatot, érzést, mondanivalót közvetít, de a gondolatnak, érzésnek, mondanivalónak nem beszédben kife jezett alakját rögzíti, hanem épp a természet valamely részletét használja fel közvetítőül. Az írás ma már felmérhetetlen jelentőségű helyet foglal el az emberi társadalom ós ezen belül az egyén életében. Az idők folyamán, a társadalmi élet fcülönböző területein a különféle tartalmú, különféle rendeltetésű, különféle formájú írásos- termékeknek szinte végtelen váltózatosságu sora alakult ki s azoknak a köznyelvben és egyes területek szaknyelvében használatos elnevezései már egy kisebb terjedelmű szótárt is megtöltésének. Az írásmű Az írási tevékenység- tarmékeinek legátfogóbb, Összefoglaló megjelölése a köznyelvben azonos magának az írási tevékenységnek a meg jelölésével; irás, írásnak nevezi tehát a köznyelv/ az irási tevékenységet éppúgy, mint az irási tevékeaység ter-