Békény István: Az irattáros munkája (jegyzet az állami levéltárak által tartandó irattárosképző tanfolyamok hallgatói számára) (Budapest, 1962)

I. Alapfogalmak

mékét. Célszerű azonban a két fogalmat pontosan elhatárolni £ külön-külön elnevezéssel megjelölni egyiket is, másikat is. A lexikonok,a nyelvészeti és egyéb szakszótárak az irási tevékenység termékének megjelölésére általában az irásmü és az irott szöveg kifejezést használják* ígyesek ugyanis írásműveknek nevezik "az összes Írásos fogalmazványokat /fogalmazási termékeket/ éspedig mind a köznapi élet irományaitt a hivatalos iratokat, mind az irodalom verses és prózai termékeit," mások viszont ezt 8 megjelölést csak "az emberi elmének azon irott termékeire" alkalmazzák, "melyekben bizonyos fokú müvésziesség van akár a tartalmi, akár a bel- és külalak szempontjából.

1

? Bz utóbbi álláspont képviselői szerint azokat az írásos termékeket,melyekben nincs meg az f,

a bizonyosfoku müvésziesség", egyszerűen Írott szövegnek" nevezik. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban az irási tevékenység termékeinek Összefoglaló megjelölésére az irásmü kifejezést fogjuk használni. Ami már most az írásművek nagyobb válfajait és azok elnevezését illeti, meg kell mindenekelőtt különböztetnünk a művészeti, a tudományos és a merőben gyakorlati célok megvalósítása érdekében létrehozott írásműveket. A művészeti célok megvalósítása érdekében létrehozott, de tartalmuk és formájuk szerint is művészi jellegű Írásműveket összefoglalóan szépirodalomnak

,vagy egyszerűen irodalomnak nevezzük. Ennek slfajai, műfajai: a prózai és verses müvek, más szempontból: az epika, a líra, a dráma, a szónoklat stb. A tudományos célok megvalósítása érdekében létrehozott* de tartalmuk és formájuk szerint is tudományos jellegű írásművek összeaégét tudományos irodalomnak, egyes főbb ágazatait ilyen vagy amolyan szakirodalomnak, alfajait, műfajait pedig értekezéseknek, disszertációknak, monográfiáknak stb. nevezzük. Sokkal nehezebb akár csak megközelítő pontossággal körülhatárolni az írásműveknek azt a válfaját, melyről azt mondtuk az előbb, hogy abba a gyakorlati, köznapi élet céljainak szolgálatában létrejött írásművek tartoznak és amelyek tartalmukban és formájukban is alapvetően különböznek az előbbiektől, kz ilyen írásművek körét leghelyesebb tslán ugy meghatározni, hogy ebbe a kategóriába soroljuk mindazokat az írásműveket, melyek nem művészeti és nem tudományos céíok szolgálatában jöttek létre és tartalmuk, formájuk sem felel meg a magasabb értelemben vett mü-