Békény István: Az irattáros munkája (jegyzet az állami levéltárak által tartandó irattárosképző tanfolyamok hallgatói számára) (Budapest, 1962)

I. Alapfogalmak

- ez alatt nyilván a ceruza, toll, ecset értendő - "irégépeií írt^ fényképezés utján ©leállított} nyomdai vagy más uton £ü'£szoro$itottV, «« irás anjagát /"papir, hártya"/* sőt kitér az irás alak-|ára /"levél" • ez alatt nyilván a / szabad lapok, "akta" « -eza'lati nyilván az összehajtott,fűzött lapok 'u u.u*

5

.- 'c « w

fü«©ti könyv| vagy t©keresV, és ~ ha még egészen kiterjesztő formában is - az irás-szövegének nyelvére is /"tekintet nélkül «rafa, hogy a szöveg milyen nyelven ké~ szültV* Mindebből még csak a^ra lehet kö

vetk.estetni,hogy az irat iratos tevékenység eredméqye, azaz írásmű. Ea azonban figyelembe ve&szük a meghatározás kiemelt bevezető részét, mely szerint Iratnak, kell tekinteni "mindén e* lyan szöveget, térképet, vagy képes ábrázolástmely a fonti ismérveknek megfelel, « arra kell ko.vetkoztetnu.sk,hogy nem minden irat Írási, sokszorosítási tevék: t

; bs.;méke, t©hát Írásmű, hanem iratnak kell tekintenünk a térképet és képes ábrázolást, vagy Isg&lább is ezek egyes fajtáit, példányait is. 3£zek szeriDt iratnak kell tekinteni az irási, a rajzolási és 'festési tevékenység termékeit, más szavakkal az írásmű** vek, raj sok és festmények egy biaoayos részét* 4 meghatározásból kétségtől e iául m derül fcl»-Kérdés8 vajon a méghatárózás még nem elemzett részei elég szabatosan körülhatárolják*e, hogy az írásművek, rajzok és festmények mely részét kell iratnak tekinteni? - - , .. " 4 sisgfeatáxoéás *lső mondatának- $&dig nem &©raasQfc% egyik része'im$$ál&&$%tja* hogy ez iratokat cs$k iÉlí^í1

™*! szekták nyomdai vagy más uton sokszorosítani* Bs a megszorítás sajnos még' nem ele-ganáő ah&oz, h®gy-aná&k segítségével az irat fogalmát díjesés tisztázottnak tekinthesísük*. Bókkal -közelebb jutunk az irat fogatodnak a körűik-t á.». o,-.>ís;UIÖBla meghatározás második mondatának az elemzésével* '-'Nem az írat, han$m a könyv &>gaImába tartoznak azok a., kéziratok, amelyek a megjelentetés szándékával készültek-,.$ hangzik leegyszerűsített formában a meghatározás második mondata© Ezt^ a megs&oritásfc is figyelembe véve most már a rendeletbe o foglaltak szerint a következőképpen határozhatnánk meg az iratot: iratnak kell tekinteni azokat az írásműveket,