Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

féltettek ott az ecsedi lakosok? Mindezt megtudjuk ugyancsak Schik ügyésznek a gróf titkárához 1876 márcz. 31-én intézett leveléből. «A kúria— írja Schik — határozottan körvonalozta a grófi lápi illetéknek helyiségét (fekvését) s meghatározta, hogy a grófi nagyecsedi lápi illeték a kisecsedi és szentmártoni puszták szomszédságában hasíttassék ki, hogy a grófi lápi illeték eme két grófi pusztai majorság-birtokokkal összeköttetésben legyen. A végrehajtás e határozat szerint foganatosíttatott. S minthogy a grófi lápi területben az ecsediek által a lápból időközileg felfogott 108 holdat tevő szántó és kaszáló földek feküdtek apró darabokban szétszórva, ezeket természetesen nem lehetett az ecsediek birtokában hagyni, mivel ezeket bent a grófi lápban nem használhatták volna, de ezek miatt a grófi lápi legeltetés sem gyakoroltathatott volna akadály nélkül: azért a kúriai ítélet ezen 108 holdnyi szétszórt dirib-darab földeket alkalmas helyen kicseréltetni rendelte, a mi meg is történt az 1875 június 20-iki végrehajtás alkalmával. A kúria pedig a 108 hold szántó és kaszálóföldet azért rendelte kicseréltetni, mivel 1856-ban a keresetlevélben mi kinyilatkoztattuk, hogy az ecsediek minden szántó és kaszálóföldeiket megtartják, mi csak legelő és lápi elkülönítést kérelmeztünk. Az ecsediek a pör folyama alatt 1842 óta a láp-