Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

Szathmár vármegyében a lerombolt Ecsed vára mellett fekszik Nagy-Ecsed mezőváros és a vele határos Kis-Ecsed nevű szabadpuszta. Nagy-Ecsed mezőváros 1774 augusztus 9-én kapta a Mária Terézia-féle urbáriumot, mely szerint a város úrbéres lakosai szabadmenetelű házas zsellérek, kik földesuruknak házhelyenkint 1 frt füstpénzt fizetni és 18 gyalognapot szolgálni tartoznak, és a város semminemű közönséges (általános) beneficiummal nem bír. Ezt az urbáriumot, illetőleg úrbéri szabályozást az ecsediek mint reájuk kötelezőt nem akarták akkori földesuruktól elfogadni, hanem ősi kiváltságaikra támaszkodva, 1776 január 19-én gróf Károlyi Antal ellen Szathmár vármegye törvényszéke előtt tiszti ügyészi pártfogás mellett eredeti úrbéri pert indítottak, melyben azt adták elő, hogy Nagy-Ecsed mezőváros lakosai Báthory Gábor és Rákóczy György erdélyi fejedelmektől mint néhai földesuraiktól 1608. és 1654-ik években olyan kiváltságokat nyertek, hogy mindaddig, míg az említett földesuraik birtokában volt ecsedi várhoz katonai szolgálatokat teljesítenek, sem más úri szolgálatot teljesíteni, sem földjeik terméséből dézmát adni nem tartoznak, hanem a várszolgálaton felül házhelyenkint, vagyis minden ház után 1 vonás forint füstpénzt tartoznak évenkint földesuruknak fizetni. Kérik