Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

7

o e betűvel jelzett felső sarkától az ököritói határ leié kék f. betűvel jelzett mozgóvonal között a Vén-Kraszna mindkét oldalán a kitelésig leend kihasítandó — a földesúri és halászati jog fentartására vonatkozó része pedig az ítéletnek ezúttal mellőzendőnek, megszüntetendőnek kimondatik. Indokok : Az úrbéri legelőilletőségnek elhelyezése, mindkét alsóbb bíróságok e részbeni rendelkezésétől eltérőleg, a fentebbi módon megállapítandó volt azért, mert a mint egyrészről alperes községi lakosokat a Krasznavájás és kisecsedi határ között fekvő úgynevezett táblási düllőbeli mívelés alatt álló szántó és kaszáló földjeiknek oly terjedelmes részétől a nélkül, hogy a határ vizenyős természeténél fogva kimutatva lenne, hogy azok helyett adhatók-e másutt és mily dühökben, szinte oly mívelésre alkalmas területek; miután e részben sem a G. G. alatti osztályozat, sem a 9 A. alatti becsatolt felperesi elkülönítési tervezet legkisebb támpontot sem nyújtanak, meg nem foszthatok; úgy másrészről figyelembe kellett venni felperesnek és kisebb közbirtokosoknak érdekeit is, melyek az által, ha az úrbéri legelőilletőség a Kraszna vájás mentében lenne kiadandó, egészben mellőztetnék s felperes a nagyecsedi határban részére jutandó legelő illetőségével a várterülettől és kiecsedi, illetve szenti mártoni birtokával való összeköttetésétől elzáratnék;