Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

és végre a kisebb kisbirtokosok érdeke azt hozza magával, hogy legelő-illetőségük a más határban létező birtokaikhoz minél közelebb hasíttassék ki. A földesúri halászati malom jog eddigi gyakorlata fenntartásának kimondása ezúttal mellőzendőnek és megszüntetendőnek volt kimondandó, mert felperes ezt sem keresetében, sem kiegészítő írásbeli keresetlevelében nem kérelmezte és arra nézve a tárgyalás ki sem terjesztetett.*) A kúriai ítélet végrehajtását 1875. év május 3 i-ére tűzték ki. Ennek azonban az ecsediek ellenszegültek, még pedig olyannyira, hogy foganatosítására katonai karhatalmat kellett igénybe venni. Az ecsediek ellenszegülését érdekesen és tárgyilagosan írja le Scbik Ferenc^ felperesi főügyész Praznovszki Ignácz kartársához 1875 július 28-án Nagy-Károlyból intézett levelében, a mint alább olvasható : «Hátaz ecsedi véres végrehajtáshoz mit mondasz? Soha úrbéri községre nézve kedvezőbben nem fejeztetett be úrbéri pör, mint éppen az ecsedi. Megtartották régi földbirtokukat 2150 846

/i3oo holdat. Megtartották ezenfelül szántó és kaszáló földbeni foglalásitereiket 406 97

/i3oo holdat, összesen 2556 943

/i3oo hold földbirtokukat. Továbbá végrehajtás nélkül megkapták az úgynevezett Hamistó-t, a Nagytó-t, együtt