Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

Az arányosítási kérdés egyezségileg elintézettnek kimondatik. Ezen királyi törvényszéki ítélet, az alperes község fellebbezése folytán a királyi ítélőtáblának 1874 szeptember 16-án kelt 477

/i874 számú másodbírósági ítéletével lényegesen meg lőn változtatva, ugyanis : A maradványföldek váltsága iránti követelés elvettetett s a lakosok által birt földekből 47 2

°/45 képzeleti telek alakíttatott s ezeknek pótlólagos kártalanítása iránt felperes a földtehermentesílési pénzalaphoz utasíttatott azon indokból, mert itt az úrbér nem volt végrehajtva; végre a 295 991

'/'1300 hold nádas és hamis tó és a ii9 438

/i3oo hold nagytó a legelő-illetékből ki hagyatni s ingyen az úrbéres lakosok birtokában hagyatni rendeltettek. Ezen királyi táblai ítéletet a felperes 1874 október 18-án 3<35

7i874 törvényszéki szám alatt, a község pedig október 29-én 6543

/i874 törvényszéki sz. alatt a királyi kúriához mint legfőbb ítélőszékhez fellebbezték.* A kúria e perben 1874 deczember 28-án 346. urb. szám alatt hozta meg ítéletét, a mint következik : «A pesti kir. ítélőtáblának ítélete az alább elő* L. Schik Ferencz főügyésznek a perhez csatolt ((Felperesi értes'üvényét, a nagyecsedi úrbéri szabályozási perböl».