Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

sorolandó pontoknak kivételével fellebbezett részében az abban felhozott és felhivott indokokból helyben, nem fellebbezett részében érintetlenül hagyatik, az alperesi nagyecsedi lakosok úrbéri legelő, illetve birtok illetőségének elhelyezésére és a halászati és malom jog fentartására vonatkozó, részben pedig mindkét alsóbíróságok ítélete megváltoztattatik és annak előre bocsátása mellett, hogy a kisebb kisbirtokosok, illetve curialisták számára az arányosítási perben 12. sz. a. becsatolt egyezség szerint biztosított 3 90 hold legelő a győrteleki határszélen esetleg a halmok menetele alatt fekvő legelőből leend előlegesen kihasítandó, és hogy alperes nagyecsedi földbirtokosok a Krasznavájás és kisecsedi határ között fekvő ügynevezett táblási düllőben fekvő azon szántó és kaszáló földjeikben, melyek a kék ónnal megjegyzett a. b. és mozgósítható c. és d. vonalak között léteznek, fenntartandók és csak az ezen vonalokon kívül elszórtan fekvő kisebb mennyiségű a felperesi legelő tagjához esendő földrészletek lesznek kicserélendők. — Az alperesek számára a megítélt legelő szaporulat következtében esendő összes legelő illetőség a kicserélendő és alkalmas helyen kihasítandó földbirtokkal együtt az alpereseknek a községen felül, a kisebb kisbirtokosok legelőilletősége felé eső földbirtoka és a várterületnek kék ónnal megjegyzett