Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)
Kimondatott, hogy az ecsedi lakosok által addig bírt minden földbirtoknak szabályozás alá vonatása, úgyszintén a felperes tulajdonát képelő kisecsedi pusztának birtoka, mint többé kérdés alá nem jöhető, ítélethozás tárgyát többé nem képezheti. Az úrbéres telkek száma 293 úrbéres zsellérekben megállapíttatik s ezek részére a 4061 1052 /i3oo hold közös láp s legelőből 3 6 5 /s úrbéri telki illetékül 22 holdjával számítva megállapíttatik, úrbéri legelőül 804 4 /s hold, egyházi személyzetnek s jegyzőnek 100 « összesen 904 4 /s hold. Úrbéri nádló-illeték nem adatik a községi lakosoknak, mert nádlási ellenszolgálmányt nem teljesítettek. Az 1842-diki hitelesített földkönyvet és térképet teljes hitelűnek és az úrbéri perben való elbánás alapjául szolgálónak kimondotta. A jobbágyi földek közötti nádasok 295 8o %3oo hold, úgy a 24 89I /i3oo hold hamis tó legelő-illetékbe betudandó, A 2150 846 /i3oo hold jobbágyi szántó és kaszáló földek maradványföldekül állapíttatnak meg s a lakosok ezeknek holdanként 9 frt 33 V3 krajczárral leendő megváltására köteleztetnek. A várterület 5 625 1i 30 o holdakban, a vár-rommal együtt felperesnek magántulajdonául ítéltetik. 5*
