Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

SchikFerencz uradalmi főügyésze által* 1865 deczember 29-én folytatta Sümeghy István és utóbb Domahidy Pál szatmárvármegyei alispánok bírói széke előtt. Az 1867 okt. 17-én 48. szám hozott alispáni ítéletet a törvényszék is helybenhagyta és a királyi ítélőtábla mint Ill-d bíróság 1869 február 25-én hozott 299. számú ítéletével kimondotta azt, hogy ú% ecsedi lakosok egyelőre úrbéresek, — hogy a nagyecsedi határbeli legelő s láp elkülöniiésének helye van, — hogy a kisecsedi pusztában a nagyecsedi lakosoknak joguk nincsen, de a maradványföldek természetének kérdésében az alispáni ítélet feloldásával újabb tárgyalást és ítélethozást rendelt. Ezután az alispáni bíróság 1871 deczember 12-én 69. alispáni szám alatt újabb ítéletet hozott, de ezt a királyi tábla 1872 márczius 26-án kelt 17. számú végzésével ismét felbontotta. Minekfolytán hozatott 1874 május 19-én a nagykárolyi királyi törvényszéknek, mint már most az úrbéres perek elsőbíróságának 52

71874. urb. sz. a. ítélete, melyben következők foglaltatnak: * Ekkor a/ alperesi ügyvéd volt: Zefferovits Gergely; 1868 és 1869-ben Síjgethy Gyula; 1870-benSusterich Ignác\ helyettesitett, valamint a község részére hivatalból kirendelt ügyvéd Mosón György; 1871—1875. években a per befejeztéig Fogarassy Gyula.