Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

nítésére s a maradványföldek megváltására intézett keresettel a szathmári kir. úrbéri törvényszék előtt újra folyamatba tette. Az előleges kérdés, t. i. az úrbéri szabályozás megengedhetőségének kérdése tárgyaltatván, az 1857 július 4-én kelt 405. számú úrbéri törvényszéki, az 1857 november 26-án kelt 609. számú törvényszéki és az 1858 április 10-én kelt 285 szám alatti legfőbb törvényszéki egybehangzó ítéletekkel a nagyecsedi legelő és láp úrbéri elkülönítésének hely adatott s a maradványföldek megváltásának kérdése a per érdemleges tárgyalására utasíttatott. Azután az 1853 márczius 2-diki pátens 32. §-a nyomán folytak az úrbéri nyomozások és miután az ecsedi lakosok a telkeket azonosítani nem akarták, az urbériség kinyomozása alapjául a Mária Terézia-féle 1774-diki urbárium vétetett, melyben ki van mutatva 80 úrbéres zsellér 53V4 pozsonyi mérő belsőséggel és 139 embervágó rétbeli külsőséggel. Alapul vétetett továbbá az úrbéri kártalanítási táblázat, mely szerint megállapíttatott gróf Károlyi részére 286 úrbéres zsellér-telek. Kinyomoztatott az is, hogy az ecsedi lakosok 2329 I046

/i3oo vagyis 1300 öles holdakban 2150 846

/1300 hold földbirtokot bírnak belső telkeiken kívül. Az úrbéri törvényszékek megszüntetése után gróf Károlyi György e pert az úrbéri ügyekben jártas Éble: Az ecsedi szizéves úrbéri per tört. s