Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

rése nem zavartatik, akkor a katonaság onnét elszállíttatván, a külső birtok mérése a karhatalom nélkül folytathassék. Ha azonban akár a belső, akár a külső birtoknak fölmérése alatt a munkálódó földmérő csak szóval is háboríttatnék, a katonaság azonnal visszahozassék és az egész munka bezártáig kebelükben hagyassék.» A mérnök a belső telkek fölmérését 28-án elvégezvén, a katonaság a következő napon eltávozott Ecsedről. A mérnöki munkálat második része, a határ fölmérése azután minden ellenszegülés és fennakadás nélkül folyt tovább és szeptember végére be is fejeztetett. Ahatár térképe s földkönyve 1842 január 11-én az uriszék mint az úrbéri perek akkori elsőfokú bírósága által minden ellentmondás nélkül hitelesíttetett. Azután ezen ügynek, mint minden más úrbéri ügynek is, hevernie kellett az 1853 márczius 2-diki úrbéri pátens életbeléptetéséig. Midőn az úrbéri törvényszékeket felállították, gróf Károlyi György ezen úrbéri pert 1856 április 5-én Felső-Őri Rába István uradalmi főgyésze által* a nagyecsedi legelő és nádlás (láp) úrbéri elkülö* Az alperesi ügyvéd Vajay Károly volt, 1858-tól kezdve pedig Böszörményi Károly.