Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

bal pofáfát tele lőtte seréttel, ki aznap este meg is halt és így a mit nem gondoltam volna, mégis vérontással és emberhalállal végződött ezen executio, A marha behajtatott Károlyba, mely 13 darabbul álló és 40 rfrt.-ra becsültetett darabja, mely in summa 520 rfrt.-ra megyén. A marha a bival-ólnál tartatik jó gondviselés alatt. Ma kellett volna azt kiváltani, de még semmi se lett belőle. Én tovább hétfőnél nem tartom, hanem vagy Soósra küldöm, vagy eladatom, itt ne emészsze a takarmányt és helyet ne foglaljon.* A brachiumot a nemes vármegye rendelte ki és különösen kikérte a hajdúvárosiakat, sőt kiknek fegyverök nem volt, a vármegye adott kardokat és karabélyokat, mégis Szuhányi alispány úr azon hajdúvárosit, a ki az ellenségre kisütötte fegyverét elfogatni akarja, hogy pedig annál bűnösebbnek tehesse, visum repertumnak beadása végett Gerhard orvost, Tolnay esküdttel Ecsedbe kiküldötte. Szedliczky íiscalis a legényt kiadni nem akarja és * aNovember 29-ik napjáig sem váltván ki az ecsediek az elfoglalt 13 darab tehenet, azok a nagy-károlyi bírák által megbecsültetvén, licitatióval dobszó mellett a többet Ígérőnek eladattak összesen 688 rénes forinton, ebből a repositionalis executio költségeit 655 frt. 51 kr.-t levonván, marad 32 rfrt. 9 kr., mely summa oly végből adatott át Rápolthi Nagy György szolgabíró úrnak, hogy azt az ecsedieknek kezükhöz szolgáltassa.»