Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

Kis-Ecsedre vonatkozó adatokért visszanyúlni a tizenötödik századba, 1427-ik évre, sokkal közelebb eső korból is beszerezhették volna azokat. Igaz, hogy azok csak ellenük bizonyítottak volna, mert hisz Kis-Ecsed éppen I. és II. Rákóczy György korában 1648—54-ik években virágzó úrbéres falu (possessio) volt, 31 telekből álló, melyeken 7 marhás jobbágy, 8 gyalogszeres jobbágy, 5 özvegy zsellér jobbágy, 17 parasztszolgálattól mentes hivatalnok és 2 özvegyasszony lakott. Gróf Aspremont Ferdinánd és felesége Rákóczi Júlia 1698-ban, Rákóczi Ferencz fejedelem pedig 1700 deczember 27-én Ecsed városát és Kis-Ecsedet, ez utóbbit mint pnediumot vagyis szabadpusztát adják zálogba BánfTy György erdélyi kormányzónak. Mint szabadpuszta ment át Kis-Ecsed később Rákóczi hűtlensége folytán a kir. kamara birtokába és vétel útján a gróf Károlyi család tulajdonába.* Ezekből világosan kitetszik, hogy Kis-Ecsed előbb falu, azután praedium vagyis szabad puszta, Nagy* Ecsed mezőváros határától különálló terület volt Báthory Gábor fejedelem korától kezdve. A per folyamában a grófi család ügyvédjei eme bizonyító adatokat be is mutatták, de az ecsediek ezekben sohasem hittek, s talán még ma élő utódaik sem hisznek! ' . .' * Lásd a Függelék-ben I. és II. alatt.