Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

9i a végrehajtás alkalmával ajándékozott és e helyett a gróf átengedte, illetőleg odaajándékozta nekik a kisecsedi és szentmártoni puszták és a Krasznavájás közt fekvő 426

I078

/i3oo holdat tevő lápi és földbeli területet, melyben az a sokszor említett io8

7I

7i3oo hold szántó és kaszálóföld feküdt, a melyhez anynyira ragaszkodtak és a mely miatt annyi bajt okoztak mind maguknak, mind gróf Károlyinak. A község a részére ajándékozott 426 1078

/i

3

oo holdnyi területen a kisecsedi határ szélétől a Krasznavájásig egy (462 öl hosszú) átjáró utat 36 méter szélességben engedett a gróf részére kijelöltetni és azt az uradalomnak tényleges tulajdonába át is bocsájtotta. Erre az útra szüksége volt a grófnak, hogy kisecsedi birtoka szélétől a nagyecsedi lápi birtokához a közlekedés lehetővé tétessék és azon az uradalmi gulya, csorda és a szekerek átjárhassanak. Igen fontos és érdekes az egyezség következő pontja: • Azon földterület pedig — mely az úrbéri végrehajtáskor az akkor a Krasznavájáson belül grófi illetékbe esett 108 2

U hold szántó és kaszáló kicseréléséül a kuriális birtokosok földjei szomszédságában az ecsedi lakosoknak átadatott (ugyancsak) 108 2

U holdakban, — a most az uradalom részére átengedett útban eső községi földek kicserélésére for-