Éble Gábor: Az ecsedi százéves úrbéri per története 1776-1877 (Budapest, 1912)

dítandó és azon lakosok, kik az említett útbanesett földjeiket eme egyezséggel elvesztik, ezen most említett területből kárpótolandók, illetőleg az említett lakosokat elvesztett földterületeikre nézve a város fogja saját hasonminőségü s a város alatt lévő földbirtokából hasonmennyiségben kártalanítani s ezért a% említett 108 2

/

4 hold a város tulajdonában marad.» A fentemlített 108 *U hold szántó és kaszálóföldre vonatkozólag Schönpflug Antal munkálódó főmérnök annak a kimutatásnak a végén, melyet ő Nagy-Ecseden 1876 május 22-én, vagyis közvetlenül az egyezség megkötése után és annak végrehajtása előtt állított össze, következőleg nyilatkozik: «A lakosok részére (az 1875-diki végrehajtáskor) kimért 108 hold 710 ••öl úgy tekintendő, mint volt magánybirtokok, melyek a közös területekhez nem tartoznak, mivel ugyanannyi mennyiségű szántó és kaszálóföldet hagytak közös területül. » A munkálkodó főmérnöknek eme nyilatkozata kétségtelenné teszi, hogy az egyezséglevélben említett 108 2

¡4. hold terület Nagy-Ecsed város tulajdonává lett és nem a volt úrbéres lakosoké. Különben elég bizonyíték erre nézve a hitelesített végrehajtási földkönyv és térkép, valamint a telekkönyv, melyekben a kurialis birtokosok szomszédságában lévő