Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Kovacsics József: Bevezetés a történeti statisztika forrásainak tanulmányozásába
1848. évi párisi iparkiállításról szóló jelentést és „Übersichts-Tafeln zur Statistik de<österreichischen Monarchie" címen a legújabb statisztikai adatokat. A folyóirat 1852-ben „Mittheilungen aus dem Gebiete der Statistik" címet vette fel és kizárólag statisztikai értekezéseket közölt. 3. A magyar hivatalos statisztika előzményei A magyar statisztika ügye, mint az eddigi fejtegetésekből kiviláglik, idegen irányítás alatt volt; a statisztika is, miként az állami élet egésze, a Habsburg-politika céljait szolgálta. A létrejött osztrák statisztikai szervekben a magyar statisztika ügye harmadrangú szerepet játszott, Ausztriához képest elmaradott volt. Az 1848-as forradalomnak az egész állami és társadalmi életre kiható dicső reformjai megteremtették az önálló magyar statisztikai szervezet alapjait is. Az 1848. évvel kezdődik meg a magyar hivatalos statisztika kialakulása. Sajnos, az első felelős kormány által a belügyminisztériumban Fényes Elek vezetése mellett megindult, — kiváló munkatársaiban is — oly sokat igérő statisztikai munkát megakadályozta a szabadságharc elbukása. A magyar statisztika ügye ismét idegen kezekbe került. Az osztrák statisztikai szervek nem fordítottak gondot a Magyarországra vonatkozó adatok összegyűjtésére. Ami kevés adatot összegyűjtöttek az osztrák hivatalok, azok megbízhatósága is erősen kétes. Ezért igyekezett néhány hazaszerető tudós már az abszolutizmus évei alatt magántevékenység és a Tudományos Akadémia útján pótolni azt a nagy hiányt, amely hazánk statisztikai megismerése terén fennállott. 1860-ban Csengery Antal indítványára a Tudományos Akadémia kebelében statisztikai bizottságot szerveztek. A statisztikai bizottság tagjai: gróf Dessewfíy Emil (elnök), Korizmics László (helyettes elnök), Csengery Antal rendes, Galgóczy Károly, Hunfalvy János, Kőnek Sándor és Lónyay Menyhért levelező tagok. A bizottság feladata: ,,Gyűjt, rendez, megbírál s más államok adataival is egybevetve feldolgoz mindennemű statisztikai adatokat, melyek a magyar koronához tartozó országok közviszonyaira vonatkoznak, s az ekképp feldolgozott adatok füzetenként közrebocsátása által előkészíti Magyarország lehetőleg hű statisztikájának leírását. Ami az adatok gyűjtését illeti: felhasználja ugyan a statisztikai bizottság kellő bírálat mellett a más utakon közzétett adatokat is: főteendőjéül tekinti mindazonáltal az Akadémia tekintélye által támogatva a m. kormány, az egyházi egyesületek és intézetek, úgyszintén magánosok s ha szükség, helyszínére tett kiküldések útján jutni ily adatok birtokába. Amennyiben pedig hazai viszonyainknak más országok statisztikai adataival egybevetése is kívánatos, nem mulasztja el a bizottság a tekintetes Akadémiát figyelmeztetni a külföld rokonirányban működő statisztikai társulataira és intézeteire, melyekkel a kiadásokra nézve a csereviszonyt hasznosnak tartja. A bizottság munkálatai, melyekben nem akadémiatagok részéről elfogadott értekezések és közlemények felvétetnek, az Értesítő alakban időhöz nem kötött füzetekben adatnának ki." Felkérték a magyar birodalom megyés főpapjait és superintendenseit ,,az egyházi névtárak, az anyakönyvi kimutatások, a válóperekre s az elemi iskolákra vonatkozó adatok; a biztosító intézetek, a gazdasági, kereskedelmi és iparegyesületek, a takarékpénztárak, az ipar- és kereskedelmi kamarák, az üzleti kimutatások, a hivatalos és más jelentések s általában a körükbe vágó statisztikai adatok; a fő- és középtanodák nyomtatott vagy írott tudósítványaik beküldésére". A Bizottság a szó legszorosabb értelmében történeti statisztikai munkát végzett. Adatgyűjtéseivel, publikációival (a Bizottság kiadványának a címe: Statisztikai Közlemények, kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága, 3* 35
