Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Kovacsics József: Bevezetés a történeti statisztika forrásainak tanulmányozásába
1861—64-ig hat kötet jelent meg, 1865—1871-ig Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények címen nyolc kötet), pótolta a hivatalos statisztika szervét. Sokirányú magánstatisztikai tevékenysége közül az 1857. évi hiányos és megbízhatatlan osztrák népszámlálás pótlására tervezett népszámlálás emelkedik ki. Az egyházak lelkészei útján 1861. március 31-i állapot szerint összegyűjtötték a hívek számára vonatkozó adatokat. Az adatgyűjtés a hibás és hiányos kérdőívek miatt nem járt eredménnyel. A nagy próbálkozás mégsem volt eredménytelen. Megérlelte a Bizottság tagjaiban azt az elhatározást, hogy országos adatgyűjtéseket végrehajtani csak szervezett állami statisztika képes. így született meg a Bizottságnak az előterjesztése a Helytartó Tanácshoz Országos Statisztikai Hivatal szervezése tárgyában. ,,Hogy a statisztikai bizottság az illető adatokat tudományosan feldolgozhassa, mindenek előtt teljes adatokkal kell bírnia. Hézagos vagy hiányos adatoknak úgyszólván semmi hasznát nem veheti. De hogy az egész országból s az állami és társadalmi élet minden köréből és ágából biztos és teljes adatokat a megkívántató rendszerességgel összegyüjtsön: arra a statisztikai bizottság mint magányos és tisztán tudományos bizottság nem képes és nem elegendő. Ezt csak kormányi tekintélylyel felruházott statisztikai hivatal tehetné." ...„Mindazonáltal meg kell vallanunk, hogy a szomszéd államok törekvései által a statisztika mezején messze tulszárnyaltattunk. így, hogy csak egy példát említsünk, az ország népesedési mozgalmáról 1848-ig úgyszólván semmi alapos tudomásunk sem volt. Az esketési, születési és halálozási lajstromok vagy éppen nem, vagy csak hiányosan küldettek be az egyes törvényhatóságokhoz s az egész országról sehol sem gyűjtettek Össze és szedettek rendbe. Azért az egyes tudós fel sem használhatta s kénytelen volt a közzétett egyházi névtárak adataival beérni. 1850—1860-ig az emiitett népmozgalmi kimutatások Bécsbe küldettek fel s ott a statisztikai hivatal által szedettek rendbe és dolgoztattak fel. Hogy a statisztika dolgában is hátramaradtunk, azt bizonyára sem a közhatóságok, sem az egyesek buzgalomhiányának nem lehet tulajdonítani; oka csak abban keresendő, hogy nálunk külön statisztikai hivatal még nincsen, mely a nm. m. kir. Hlttó tanácshoz beküldetni szokott különböző statisztikai kimutatásokat és adatokat összefoglalná, kellőleg rendezné, a hiányokat kiegészítené, a hibákat kiigazítaná s egyszersmind az adatok folytonos és rendszeres összegyűjtését eszközölné. Kétséget nem szenved, hogy teljes és rendszeres statisztikai adatokra mind a közigazgatásnak, mind a tudománynak egyaránt szüksége van. Ha valamely tudomány képes az állami közigazgatás magasztos czéljait előmozdítani, a kormánynak a szükséges intézkedésekről s egyszersmind a tett intézkedések eredményeiről óhajtott tájékoztatást nyújtani, ugy a statisztikát kell azon tudománynak tartani. Ezt valamennyi európai állam elismerte, azért valamennyi európai kormány nemcsak egyeseknek és társulatoknak a statisztikára vonatkozó törekvéseit gyámolította, de külön kormányi hivatalokat is fölállított, melyeknek hivatása: a statisztikai adatokat rendszeresen összegyűjteni, kitisztázni, egybeállítani s közhasználatul kiadni. Ha az indítványozott statisztikai hivatal-osztály a nm. m. kir. Helytartó tanács kebelében felállíttatnék — létesítését pedig ugy hiszi az Akadémia, semmiféle akadály sem hátráltathatja — s ha az és az Akadémia statisztikai bizottsága, egymást gyámolitva, közremunkálkodhatnának: akkor remélhető volna, hogy hazánknak statisztikai viszonyai nemsokára szintén jó és hiteles adatok nyomán fel lesznek világosítva; hogy mind a közigazgatás gyakorlati czéljainak, mind a tudomány igényeinek elég lesz téve, hogy tehát édes hazánkat sem mi magunk, sem a külföldiek nem fogják többé „terra incognita"-nak nevezhetni."
