Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Thirring Gusztáv: A városok népességének 1848. évi összeírása a soproni „Népszámlálás" és főbb eredményei tükrében

is figyelmet érdemlő tény, hogy a segédek, inasok, üzleti és gazdasági alkalmazottak, valamint házi cselédek együttes aránya azokban a városrészekben emelkedett a legmagasabbra, ahol Sopron száz év előtti ipara és kereskedelme tömörült, s amelyek egyúttal az értelmiségi és vagyonosabb rétegek jelentősebb részének lakóhelyéül is szolgáltak: Városrész Az egész népességből „szolgálati személy" volt, százalékban 24,0 35,9 13,2 n. „ 16,7 in. „ 10,6 ív. „ 21,1 b) K ü 1 vá r os összesen... 17,8 e) A város falain kí10,1 17,5 Az 1848. évi népösszeírás foglalkozási eredményeinek tüzetes feldolgozása természetesen nem csupán a foglalkozási főcsoportok számbeli súlyáról, családiháztartási viszonyairól és topográfiai megoszlásáról tájékoztat, hanem az egyes gazdasági-foglalkozási (ipar- stb.) ágakhoz, illetőleg a különféle egyéni foglalkozásokhoz (szakmákhoz) tartozók lélekszámáról és területi elhelyezkedéséről is. így például a részletesebb eredmények vizsgálata alapján többek között arról is meggyőződhetünk, hogy bár a modern foglalkozás-statisztikai feldolgozási rendszerben szereplő egyes iparágak közül száz év előtt természetszerűleg sok még hiányzott a városban, mégis a lakosság szükségleteit fedező és a város fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen iparok majdnem mindegyike kisebb-nagyobb lélekszámmal képviselve volt itt. Hogy a legerősebb azon iparágaknak a képviselete volt, amelyek a lakosság elsőrendű szükségleteit, a ruházkodást és az élelmezést látták el, az magától értetődik. Sopron város 1848. évi népességében ugyan kisebb létszámmal szerepeltek — de soraiból nem hiányoztak — azok az ipari foglalkozások, melyek a város továbbfejlesztését voltak hivatva szolgálni, így az építkezés és a városrendezés szolgálatában álló iparágak. A kereskedelem is viszonylag sokféle válfajjal volt a szabadságharc előtti Sopronban képviselve. Az erre vonatkozó adatok azonban igen erősen hézagosak, mert a kereskedők egy elég jelentékeny részéről — több, mint feléről — hiányzik a kereskedelmi ág tüzetes megnevezése; úgyhogy a kereskedelem megfelelő ágához való sorolásukra sincs meg a lehetőség. A pén%- és hiteléletet Sopronban 1848-ban a népösszeírás szerint az alig néhány évvel korábban alakult Soproni Takarékpénztárnak, hazai takarékpénztáraink egyik legrégebbikének személyzete képviselte. Ennél jóval több soproni lakosnak nyújtottak 1848-ban megélhetést, kenyeret a közlekedés egyes ágazatai, bár a népesebb foglalkozásokhoz képest az idetartozó népelem lélekszáma sem mondható nagynak. Mindenesetre figyelmet érdemel —