Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Thirring Gusztáv: A városok népességének 1848. évi összeírása a soproni „Népszámlálás" és főbb eredményei tükrében

7. A háztartások összetétele (száz családfőre jutó háztartási tagok száma) 1848-ban Sopronban, foglalkozási főcsoportok szerint Foglalkozási főcsoport Száz családfőre (családra, háztartásra) jutott Foglalkozási főcsoport feleség cet • U $3 családtag együtt (a családfőket is ideszámítva) szolgálati 1 személy idegen tanuló háztartási tag együtt (a családfőket is ideszámítva) 85 211 396 28 2 426 59 158 317 37 30 384 76 215 391 166 13 570 68 209 377 184 6 567 85 174 359 32 5 396 Bányászat, ipar, keresk. és közi. együtt... 74 207 381 150 13 544 77 192 369 4 4 377 Közszolgálati és szabadfoglalkozások ... 61 198 359 121 22 502 66 192 358 52 6 416 Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak 37 156 293 23 3 319 69 196 365 81 9 455* * Az intézeti népesség beszámításával ez az arányszám 459-re emelkedik. vett családtag (testvér, felmenő stb.). Az 1848. évi összeírás bemutatott eredményei ennek ellenére arra utalnak, hogy az újabb népszámlálások alkalmával megismert nagyobb eltérések azóta — feltehetőleg főleg a XX. század folyamán — alakultak ki. * A népösszeírásnak vázlatosan ismertetett foglalkozási-társadalmi adatai területi — városrészek és kisebb egységek szerinti — részletezésben is feldolgozhatók; ezek a feldolgozások részben el is készültek. Értékük jelzésére a mellékelt ábra példaképpen a kereső családfők (összevont) foglalkozási főcsoportonkénti megoszlása alapján az egyes városrészek lakóinak elütő foglalkozási-gazdasági tagozódásáról rajzol, képet. Az őstermelő réteg számbeli súlyának teljesebb ábrázolása céljából a kartogramm ennek a rétegnek a számarányát a nagy részben idesorozható k. m. n. napszámosokkal együtt szemlélteti; az ipari népességét pedig a bányászat és a közlekedés körébe tartozók beszámításával. Bár a népösszeírás említett hiányosságai az így összefoglalt adatok értékét is befolyásolják valamelyest, a kartogramm az egyes városrészek lakosságának foglalkozási-gazdasági sajátosságait elég híven tükrözi. A továbbiakban a területi részletadatok tanulságos voltának — és egyben az egyes városrészek elütő foglalkozási-társadalmi sajátosságainak — jellemzésére a rendelkezésre álló gazdag adat-anyagból még csak egyetlen szempontot ragadunk ki: az ún. „szolgálati személyek" (háztartási, ipari és egyéb személyzet) városrészek szerinti arányát. Az idevágó arányszámok tanulságosan egészíthetik ki a lakásstatisztikai eredmények ismertetése során — a megfelelő részben — közölt hasonló természetű adatokat és azokkal lényegileg kongruensek is. Nemcsak topográfiai, hanem társadalmigazdasági vonatkozásban, a lakosság foglalkozása és vagyoni helyzete szempontjából