Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Trócsányi Zsolt: Erdélyi összeírások

26 A rendelet fogalmazványát 1.: EK : AG 1750 : 376. 27 A rescriptum-ot 1: G. P. 1750 : 518. 28 EK: AG. 1750:381. 29 Ez a Directiva Commissio megkülönböztetendő attól az azonos nevű, néhány évvel később működött szervtől, amely az 1750. évi összeírás alapján kidolgozott új adórendszer, a Systhema Bethlenianum bevezetésében ügyködött. A bizottság érdemi működése 1750. június 12-én vette kezdetét. 30 ,,Az aratási idő kénszerítvén a Conscriptorok közzül azoknak, akik a munkát folytatni kezdették Oeconomiájok jó rendben való Szedésére haza szállásokat" — írja 1750. július 19-én Olasz Ferenc hunyadi főispán Bencencről Lázár Jánosnak, a Commissio Directiva alelnökének — „Nagyságod parantsolattyából Vice Tisztek eő kegyelmek által ad reeundum et continuandom Conscriptionem admoneáltattam", de, mint a jelentés folytatásából kiderül, némileg vegyes sikerrel. G. P. 1750 : 596. 31 EK : AG. 1750 : 383. (Udvarhelyszék 1750. június 10-i jelentése és a Gubernium június 30-i válasza.) 32 Legtöbbjüknek még ősi jogon bírt háza sem volt, hanem zálogképpen vagy más úton szerzett magának, s szabóként, vargaként, serfőzőként stb. kereste kenyerét. Armalis levelet sem tudtak felmutatni. (L. erre J. K. Fleischmann tordai sóperceptor kérvényét a Commissio Directiva-hoz — 1750. VII. 6. —: G. P. 1750 : 596.) 33 Az érchegységi bányaváros összeírói e vonatkozásban a következő problémákat tárták az irányító bizottság elé: összeírandók-e 1. a városban polgári telken lakó egyházi nemesek, 2. a polgári telekkel bíró birtokos nemesek, 3. azok a nemes személyek, akiknek abrudbányai telke is nemesítve van, 4. az olyan nemesek, akik polgári telken levő jószáguk mentességét praetendálják, de döntés még nem történt az ügyben? (EK : AG. 1750 : 383.). 34 Ez alkalommal kell felhívnunk az olvasó figyelmét arra a körülményre, hogy az összeírásra vonatkozó hivatali levelezésanyag (amely a Gubernium Transsylvanicum — in Politicis — állagban és az Erdélyi Udvari Kancellária Acta Generalia nevű sorozatában található) némileg csonka. Az utóbbi állagában is vannak itt-ott hiányok; az előbbit pedig, 1771-gyei kezdődött rendezések során, igen nagy mértékben selejtezték. Az anyag megmaradt darabjai — elsősorban az első állagnál — gyakran nem „fedik egymást": a Guberniumhoz érkezett jelentés megmaradt, a válasz nem; vagy megfordítva. Így aztán megtörténik, hogy csak a felmerült problémát ismerjük, megoldását azonban nem. 35 G. P. 1750 : 524. 36 EK : AG. 1751 : 417. 37 G. P. 1750 : 343. 38 G. P. 1750 : 383. 39 L. erre pl. Háromszék összeíróinak 1750. szeptember 28-1, Altorjáról az irányító bizottsághoz küldött jelentését. (G. P. 1750 : 415.) 40 Mindkét esetben arról a jelenségről lehet szó, amellyel még a közelmúltban is gyakran találkozhattunk magyarországi „nemesi falvakban". Az egykori „telek" többfelé aprózódott, több . ház épült rá; az egyes párhuzamos utcasorok közt az udvarokban rendszertelenül házak helyezkedtek el, olykor több is egymás mögött, vagy éppen egymáshoz épülve. Adásztevelen (Veszprém m.) például ismeretes volt egy ún. „hosszú udvar": egyvégtében épült parasztházak egész sora. 41 Háromszék conscriptorai egyébként kérdést intéztek a bizottsághoz aziránt is, hogy jobbágyaik teljes telkét és facultas-át összeírják-e, mert az addigi gyakorlat csak /<?/-facultas-ukat vétetné fel. A Commissio természetesen nem ment bele a kedvezmény fenntartásába. 42 A nagyrészt szász törvényhatóságok közé ékelődött Felső-Fehér megye bürkösi járásának összeírói pl. 1750. július 10-én azt jelentették a Guberniumnak, hogy az ottani lakosoknak szász székekben lévén vetéseik, nem akarják bejelenteni azokat, „mert a földek használatát... nem könnyű áron szerzik -meg és majdhogy kettős tizedet nem fizetnek róluk". (G. P. 1750:596). 43 L. erre pl. a zalatnai alsó és középső uradalom összeíróinak 1750. július 5-i jelentését. (G. P. 1750 : 596.) Az uradalomban ti. egy mérő, az általános gyakorlattal ellentétben, 20 kupából állt.