Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Bottló Béla: Az 1828. évi országos összeírás

városoknál az egyes kerületek részéről is megjelent bizalmi személyek neveit. Az összeírás idejét néha itt, néha pedig az összeírás végén, az összeíró biztosok hitelesítő aláírása előtt tüntették fel. 2. Ezután következtek az összeírt helységre jellemző helyi vonatkozású adatok: Milyen és mennyi ideig tartó kereseti lehetőségek állanak a helybeliek rendelkezésére? Vannak-e a helységben vagy a közelben hivatalok, közintézmények, gyárak, bányák stb., amelyek különleges kereseti lehetőséget biztosítanak a helybeliek számára? Az összeírt helység földrajzi fekvése, a szántóföldek talajviszonya, megművelési lehetősége. A helység földrajzi fekvése következtében van-e fejlődési, terjeszkedési lehetősége és van-e remény a helység fejlődésére? Az őszi és tavaszi vetésterületek nagysága és a vetésforgók száma. A trágyázás gyakorisága, a kihordott trágya mennyisége, a ritkábban történő trágyázásnak okai. Hányas fogattal szántanak és mik ennek az okai? A helyi és szomszédos vásárok. A szomszédos vásárhelyek távolsága és az. összeírt helység szempontjából való jelentősége. A szántóföldek, rétek, szőlők összeírásával kapcsolatosan az átlagos terméseredmények, bérek, hasznok stb. kiszámítása a helyi adottságok figyelembevételével. Az állatállomány összeírásával kapcsolatban csak a tehéntartás jövedelmére nézve ad az összeírás anyagot, feltüntetve a tehén fejesének időtartamát, a naponként adott tej mennyiségét és a tej árát, továbbá a tehén borjának, valamint a tehén által termelt trágyának az árát mint hasznot. Ebből vonták le a téli hónapokra eső időszakra szükséges takarmány (széna, szalma, tengeri, kóró stb.) árát. A maradék összeg adta a tehén tartásából származó hasznot. A helység külön jövedelmet nyújtó forrásai, mint pl. a különféle malmok, sörfőzők, révek, vámok, mészárszékek, közös szántók és rétek, puszták, megszállóhelyek után nyert állandó évi jövedelmek és esetleges más rendkívüli jövedelmek. A helység által elszenvedett különleges természeti csapások, mint pl. árvizek stb. Hajózható vízzel vagy más ehhez hasonló előnnyel rendelkezik-e a helység? Az állandó és átmenő katonaság részére adott-e a helység porciót? A porció természetben fizetett adó. Az állandó hadsereget laktanyák hiányában a lakosságnál szállásolták el. A lakosságnak az elszállásolt katonák részére meghatározott mennyiségű és meghatározott árú élelmet, továbbá szállást és fuvart kellett adnia. A katonák napi fejadagja az orális porció, a lovaké az equális porció volt. A meghatározott ár kisebb volt a napi árnál. Az egyes községekre az adóhoz hasonlóan vetették ki a törvényhatóságok ezt a porciót, amelynek az összegét a helység rendes adójából leírták. A hivatalos és a napi ár közötti különbséget nevezték deperditának. A megjegyzések ezen adatainak alátámasztásához mellékelt kimutatások különösen értékes gazdaságtörténeti (munkabér-és ártörténeti) adatokat tartalmaznak. A helység közterheinek fedezésére elegendők-e a helység által közösen bírt javakból származó jövedelmek, azaz fedezik-e ezek a házi pénztár szükségleteit, vagy pedig — amennyiben nem elegendők — milyen módon pótolják a hiányokat és ennek következtében milyen terhek nehezednek a helység lakóira? A kisebb helységeknél az egész helységre vonatkozó általános megjegyzéseket az összeírási táblázatok után vezették be. A nagyobb helységeknél, a városoknál és sz. kir. városoknál — hasonlóan az egész törvényhatóság ilyen adatait összesítve magában foglaló ,,Generalia"-k egy részének anyagához — az életmód erősebb differenciálódottsága következtében sokkal több adatot kellett feltüntetni, mint a kisebb helységeknél. Ezeket az adatokat,