Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Bottló Béla: Az 1828. évi országos összeírás

Az egész községre nézve pedig megállapították a gyümölcsösök tiszta jövedelmét, amit azután az egész községi összeírási anyaghoz tartozó „Megjegyzések" között tüntettek fel. 1 pozsonyi mérőnyi gyümölcsös jövedelmét általában 1 pozsonyi mérőnyi rét jövedelmének kétszeresével számították. 10. Kovát. Nagyobb állatok. Alrovatai: a) Jármos ökrök, b) Borjas vagy anyatehenek, c) Meddő tehenek, d) Három évnél idősebb tinók és üszők, e) Két évnél idősebb tinók és üszők, f) Három évnél idősebb igás- és méneslovak, g) Két évnél idősebb igás- és méneslovak. Az egyes alrovatok alá az állatok darabszámát jegyezték be. 11. Kovát. Aprómarha. Alrovatai: a) Egy évnél idősebb juhok, b) Egy évnél idősebb sertések, c) Egy évnél idősebb kecskék. Az egyes alrovatokba itt is az állatok darabszámát jegyezték be. 12. Rovat. Erdők. Alrovatai: a) Területe, b) Makkoltatásból és fa eladásából származó haszon forintban és krajcárban. Az a) alrovat kifejezetten nem mondja meg, hogy milyen területmértékben kell az erdőterület nagyságát kifejezni. Ennek következtében azt egyes esetekben pozsonyi mérőnyi szántóföld területének nagyságában, más esetben pedig holdakban (általában 1200 négyszögöles holdakban) fejezték ki. A helységekben a helységek részére kihasított és általuk bírt erdőterületeket írták össze. A szabad királyi városokban, kerületekben és kiváltságos városokban azonban a közösen — mintegy földesúri jogon bírt — erdőket nem írták össze. Azokat az erdőket ellenben, amelyeket egyesek birtak, összeírták. Hasonlóképpen összeírták azokat az erdőket is, amelyeket ugyan a közösség birt, de olyan módon, hogy évi részesedés fejében felosztották azokat. Az erdők ilyen minőségét azonban a „Megjegyzések" rovatában feltüntették. A b) alrovatba évi átlaghaszonként az 1820—26. évek átlagát vették. 13. Kovát. Kocsmáitatás forint és krajcárban. Ebbe a rovatba vezették be a kerületek, továbbá a kiváltságos városok és községek közös kocsmáltatásból származó jövedelmeit. A magánosok által bírt kocsmákat és vendéglőket az illető adóköteles családfőnél tüntették fel. A bányavárosok kerületi kocsmáitatásból származó jövedelmeit szintén összeírták és erre a „Megjegyzések" rovatában utaltak. Természetesen nem vették be az összeírásba a kerületek, kiváltságos városok és helységek által gyakorolt úrbéri kocsmáltatásból származó jövedelmeket. 14. Rovat. Megjegyzések. A „Megjegyzések" rovatába írt anyagot két csoportba lehet osztani: a) Azoknak a megjegyzéseknek az anyagára, amelyek az összeírási táblázat egyes adóköteles családfőire vonatkoznak. Ilyenek pl.: a családfő 60 év feletti életkora, a családfő által űzött ipar vagy kereskedelem minősége, a foglalkoztatott segédek száma, a bérbe adott házrész nagysága stb., amint az az összeírási lap egyes rovatainak ismertetésénél már említést nyert. b) A másik rész az összeírt helység egészére vonatkozik. Az itt található megjegyzések tárgyi szempontból a következő csoportokba oszthatók: 1. Magának az összeírásnak lebonyolításával kapcsolatban minden helység összeírásánál egyes esetekben az összeírási táblázatok fedőlapján, más esetekben pedig az összeírási táblázatokat követő és az egész helységre vonatkozó megjegyzések elején tüntették fel az összeírást végző biztosok nevét, továbbá a helység részéről (és amennyiben a helységhez külön puszták is tartoztak, azok részéről is), illetőleg nagyobb