Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Bottló Béla: Az 1828. évi országos összeírás

A Magyar Kancelláriai Levéltár és a Magyar Helytartótanácsi Levéltár anyaga épségben maradt meg. Teljes még a I. alatt említett „Arch. Pal. Secr. Archiducis Josephi: Regnicolaris Portarum Palatinalium Art. VII. 1825—1827. Ordináta Con­scriptio" c. állag anyaga is. A II. alatt említett „Archívum Palatinale Archiducis Josephi II. Conscriptio­nalia" anyaga nem teljes. Az anyagból ugyanis, mint már említettük, egyes iratokat mellékletként a törvényhatóságok anyagának felülvizsgálásához csatoltak, visszahe­lyezésük azonban elmaradt. A hiány részben pótolható a megfelelő törvényhatóság levéltárában őrzött tárgyalási iratokból. A III. alatti „Archívum Palatinale Archiducis Josephi II. Conscriptiones Regni­colares Articulo VII. 1825/27. Ordinatae" című állagban elhelyezett táblázatos anyaga előtt őrzött „Generalia-"ban nem állapítható meg pontosan a hiány. Kétségtelen, hogy a „Generalia" egyes törvényhatóságok előtt hiányzik. Az egyes törvényhatósá­gok előtti „Generalia"-kban található anyag összevetéséből az is megállapítható, hogy anyaguk minősége és mennyisége nagyon változó. A hiánynak az az oka, hogy a hiányzó iratokat a különféle felülvizsgálatok során eredeti helyükről elcsatolták, hasz­nálat után azonban nem helyezték vissza. A IV. „Archívum Palatinale Archiducis Josephi II. Miscellanea Conscriptio­nalia" c. állag anyaga szintén hiányos. A felülvizsgálatot végző Országos Bizottságnak ugyanis, minthogy alkalmi szerv volt, megszűnte után nem volt iratait öröklő jog­utódja, megmaradt iratainak gondozója. Iratai ezért nagyon megfogyatkoztak. Az V. alatt említett „Archívum Palatinale Secretum Archiducis Josephi II. Diaetalia" című állagból csak az „Extraserialia" sorozat maradt meg; az országgyű­lést előkészítő iratok, valamint az országgyűlés alatt keletkezett iratok azonban a szabadságharc során elvesztek. A VI. alatt említett „Archívum Regni: Ladula XX. No. 16. Diaeta Anni 1825—27." című állag anyaga szintén hiányos. A feudális korszakban az ország­gyűléseknek nem voltak még állandó elnöki irodái, amelyek az iratokat mind meg­őrizték volna. Csak esetlegesen maradtak meg az iratok. IV. AZ ÖSSZEÍRÁSI TÁBLÁZAT ROVATAINAK ISMERTETÉSE Az összeírási táblázatok kitöltésénél alkalmazandó elveket az 1802. évi ország­gyűlés folyamán elkészített és az 1825—27. évi országgyűlésen történt újabb tárgyalás után némi lényegtelen változással kiadott „Instructio . . . ." (Utasítás) adta meg. Ennek az utasításnak alapján készítették el az egyes törvényhatóságok a nádor által elrendelt előzetes próbaösszeírásokat, azaz a helyi viszonyokra alkalmazták az utasításban foglalt összeírási szempontokat. A törvényhatóságok az összeírás alkal­mával észlelt nehézségeket és észrevételeiket stb. a nádornak jelentették. A nádor az Országos Bizottsággal megvizsgáltatta a törvényhatóságok által a próbaössze­írásról felterjesztett jelentésekben foglaltakat. Ezek alapján és figyelembevételével készíttette el az „Inviatio . . ."-t (Útmutatás), amely az Utasítás minden egyes pontjára megadja a megfelelő magyarázatot. Az Utasítás és az Útmutatás tartalmazza az össze­írásnál alkalmazott elveket. A továbbiakban az összeírási táblázat egyes rovataiba bejegyzett adatok értékelé­séhez szükséges — az Utasítás és az Útmutatás alapján, valamint az összeírási anyag átvizsgálásából megállapított — tudnivalók következnek.

Next

/
Thumbnails
Contents