Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)
Bottló Béla: Az 1828. évi országos összeírás
Ugyanide tartoztak a Jász-Kun Kerületekben, a Hajdú Városokban, valamint a 16 Szepesi városban azok a különben adóköteles telkek, amelyeket az összeírás idején magisztratuális személyek bírtak és ezért az adó kötelezettsége alól mentesek voltak. És végül ugyanígy külön kellett feljegyezni az úrbéri szabályozás alá nem került és szabad adás-vevés jogával felruházott mezővárosokban, továbbá a Jász-Kun Kerületekben, a Hajdú Városokban stb. nemesek által bírt telkeket. Amennyiben valamely telek törvény szerinti adómentessége vitás volt, ezt a tényt az összeíróknak minden egyes teleknél fel kellett jegyezniök azért, hogy a porták számának kiigazításával foglalkozó következő országgyűlésen a különféle mentesítő szempontokat tekintetbe vehessék. Az összeírás alkalmával az összeírok nem külön-külön a helyszínen vizsgálták meg és ellenőrizték az egyes jobbágytelkek külső tartozékait (rétjeit, szőlőit, gyümölcsöseit és erdőit), hanem csak abban az esetben, ha kétség támadt és a helyszíni szemlének szükségessége mutatkozott. A föld milyenségéről, a vetésforgók számáról stb., az összeírt helység javára vagy kárára szolgáló körülményekről a helységből az összeírás alkalmára maguk mellé vett, említett személyektől is tudomást szereztek. Ezek után fogtak hozzá az összeírási lap rovatainak kitöltéséhez. Az egyes törvényhatóságok összeíró biztosai által elkészített összeírási anyagot az összeíró biztosok az egész összeírás lefolyását és a felmerült problémákat magában foglaló jelentés kíséretében, a megfelelő mellékletekkel felszerelve a nádorhoz való továbbítás céljából bemutatták a törvényhatóság vezetőjének. A törvényhatóság vezetője az így felszerelt egész összeírási anyagot a közgyűlés elé terjesztette. A közgyűlés az összeírási anyag megvizsgálása után megtette észrevételeit és az anyagot ezekkel együtt terjesztette fel a nádorhoz felülvizsgálat céljából. A nádor az egész anyagot átküldte a Regnicolaris Deputatio-hoz a felülvizsgálat megejtése és jelentéstétel céljából. A Regnicolaris Deputatio kebeléből szervezett egy-egy Sub-Deputatio foglalkozott azután az egyes törvényhatóságok anyagának felülvizsgálatával. A Sub-Deputatio egyik tagja mint az illető törvényhatóság összeírási anyagának előadója — miután tüzetesen átvizsgálta az anyagot — jelentést tett a vizsgálat eredményéről. A vizsgálat eredményét az anyag nagyságától függően egy ülésen, esetleg több napon át tartó üléseken bírálták meg az előadó jelentése alapján, kitérve az összeíróbiztosok munkájának értékelésére és az összeírási anyag legapróbb részletekig történő elemzésére. Ennek a részletekbe menő munkának eredményeként tette meg a Deputatio jelentését a nádornak. A Deputatio észrevételeit a nádor a megfelelő kiegészítések megtétele céljábó leküldötte az érdekelt tövényhatósághoz. Az egyes törvényhatóságok összeírásának felülvizsgálata különféle eredménnyel végződött. Bizonyos esetekben csak egyes részletekre vonatkozólag kért kiegészítést a nádor. Más esetekben azonban, s ez a gyakoribb, egész kötetet kitevő és minden egyes személlyel kapcsolatosan tett részletes észrevételezés lett a felülvizsgálat eredménye. Az ilyen gyökeresen hibásnak talált összeírás pótlására egyes esetekben egészen új összeírást készítettek (Szepes megye, Eger stb.) és így ilyen esetekben két párhuzamos: egy eredeti és egy helyesbített összeírás (conscriptio rectificata) készült. Más esetekben pedig olyan részletes jelentést tettek a törvényhatóságok, hogy azok szintén vastag kötetet tettek ki. Minden egyes észrevételezett tételre ugyanis hasonlóképpen részletes választ adtak. 3 Az összeírással felküldött összeíróbiztosi jelentések, a törvényhatósági felterjesztések és kiegészítő jelentések, valamint a Deputatio által tett észrevételezések
