Kovacsics József: A történeti statisztika forrásai (Budapest, 1957)

Ha Bálint: A dézsmajegyzékek mint a történeti statisztika forrásai

a Fagopirum vetési területe holdakban van megadva. 1615-ben a pornói apátság birtokain (Pornó, Németkeresztúr stb.) élő jobbágyság tiltakozott a káposzta-tized ellen. Káposztából sohasem szedtek dézsmát, azt csak most vezették be; sehol az országban nincs ilyen szokás és nem is hajlandók ezt a tizedet megadni (Acta ecclesiastica fasc. 21. nr. 52. A jelzetet Maksay Ferenctől kaptam). Takács Sándornak az az állítása, hogy a tengerivel együtt a dohány is ment volt a tizedtől, nem állja meg a helyét (MGSZ 1898. 63. old.). Batthyány Ádám dobrafalvi és radafalvi jobbágyai panaszkodnak 1760-ban, hogy uruk a jog ellenére szedi tőlük a dohánytizedet és egyben kényszeríti őket termelt dohányuknak az uraság részére történő eladására. Az úr véleménye szerint a tized megilleti őt, mert bérli az összes tizedeket és az elővételi jog is az uradalomé. (Szabó Dezső: A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában. 1. köt. Budapest, 1933. 72. old.) 51 B. 947. raksz, csomóban a böki kerület csépeltetőjének utasítása 1605-ből. Más csomókban több cséplési szabályzat őriztetik. 52 Az első fajtára B. 1190. raksz, csomóban 1572, 1573 stb.; a második típusra ugyanott 1569, 1570. évek, végül a harmadik formára ugyanazon csomóban 1574., 1575., 1579. stb. évek. Hasonló Extractusok a B. 1188,. 1193, 1196, 1203 stb. rakszámú csomókban. 53 Az is nagy hiány az Extractusokban, hogy nem minden évben szerepelnek bennük ugyanazon helységek, mert egyes falvakat más járásokhoz, várakhoz dézsmáltak, vagy nem adtak bérbe stb., tehát a dézsmastátus szinte évről évre változik. Ennélfogva az egyes évek eredményei aránybaállítása azért nem vezet mindig célhoz, az évi terméseredmények járási átlagának kiszámításához, mert túl nagy a különbség az egyes évek között mind a dézsmaadó helységek és a dézsmaadók száma, mind a tized összegéből leszámításra került különböző tételek között. 54 Felhasználta jogtalan haszon szerzésére a földesúr ún. „elővásárlási jogát", amint arra a dohánnyal kapcsolatban az 50. jegyzet végén példát idéztünk. Kényszerítette a parasztot, ha konjunktúra jelentkezett, hogy a sok adó után még megmaradt termel vényét elsősorban neki adja el kényszeráron. 55 Aratóknak adott rész nagyságára egyetlen adatot sem találtunk az átnézett dézsma iratanyagban. A nagybirtok allodiális számadásaiban vagy általános bevételi és kiadási jegyzékeiben lehet a kepés arató részére vonatkozólag adatokat remélni, bár gyakori, hogy az úr saját gazdaságában termelt gabonáját nem résziben, hanem napszámosokkal arattatta le. Feltehető, hogy az aratórész nem nagyon különbözött a cséplőrésztől. 56 Néhány különösebb esetet jegyzünk itt fel: 1672-ben a Heves megyei Debrőben 208 kila búzából a nyomtató rész 20 kila (B. 1017. raksz, csomó); 1590-ben Olcsvárban a csépeltető a tizenegyediket adta az ebédköböllel együtt, mert másként nem kapott cséplőket (B. 940. raksz, csomó); 1549-ben Munkácson a triturátor hatodán végeztette el a cséplést (B. 974. raksz, csomó); 1598-ban Heves megyében 96 köböl után adtak rész fejében 9 köblöt, ebédköbölként 4,5 köblöt (B. 1015. raksz, csomó) stb. 57 Csak példának okáért idézünk néhány csomót, melyekben fuvarbérek szép számmal találhatók: B. 1188, 1193, 1029, 1027, 1023 stb. 58 Szentgyörgy 1573 ;B. 1222. raksz, csomó; Hejce 1602: B. 946. raksz, csomó; Oláhújvár és Nagytapolcsány B. 1213 (431. és köv. oldalak), ill. B. 1026., több számadás a XVI—XVII. századokból; Huszt 1555: B. 1222. raksz, csomó (a legértékesebb számadások egyike a kereseti viszonyokra, sokfajta napszámbért és sokfajta munka bérét sorolja fel). Összehasonlító adat bőven található a városi számadáskönyvekben, melyek több városunkban teljes sorozatban maradtak meg, azután a nagy uradalmak bevételi és kiadási számadásaiban. 59 Az előző jegyzetben felsorolt iratokon kívül itt idézzük még a XVI. század második feléből az esztergomi érsekség egy számadását (B. 1213. raksz, csomó 74. s köv. oldalak), melyben sok konvenció megmaradt. Talán felesleges is említeni, hogy a püspökségek levéltáraiban őrzött nagy mennyiségű dézsma számadás gazdag forrás a keresetre és bérekre. 60 Kovacsics József: Város- és községstatisztika, Budapest, 1954. Különösen a 32. s köv. oldalakon világos és szemléletes előadásban foglalja össze a tervszerű településfejlesztéshez szükséges komplex adatgyűjtés, történeti statisztikai és történeti földrajzi adatok gyűjtésének körét és feladatát. 61 B. 988. raksz, csomó. 62 B. 1209. raksz, csomó, bárány- és kecskedézsma számadás.