Müller Veronika: A tanácsigazgatás szervei, 1950-1970 (Budapest, 1988)

Bevezetés

pusok bemutatása. Emellett átfogja a lexikon azokat a szerveket is, amelyek ugyan nem minősülnek kifejezetten tanácsi szerveknek, mert ilyen értelemben a joganyag jogállásukat nem rendezi, de a tanácsi szervezethez mégis jogilag szabályozott irányítási viszonyok révén kötődnek. Éppen e tényezőre tekintettel indokolt kiemelésük a sorozat következő kötetéből, amely ugyancsak az 1950-től 1970-ig terjedő időszakot fogja át, s a központi igazgatás szervei mellett az úgynevezett centrális alárendeltségű helyi szerveket is bemutatja. A kötet szerkezetét, a tanácsi szervezetre vonatkozó joganyag feldolgozását két tényező határozta meg. Az egyik tényező azt fejezi ki, hogy az állami területi beosztás mely egységeiben működtek tanácsok, vagyis milyen tanácstípusok léteztek. A rendszerezéshez alapul szolgáló másik lehetséges tényezőt pedig a tanácsrendszert alkotó különböző rendeltetésű szervek fajtái, a szervtípusok képezik. így a lexikon szerkezete szempontjából alapvető jelentőségű volt az a kérdés, hogy a bemutatandó szervek csoportosítása, a kötet szerkezetének kialakítása tanácstípusonként vagy szervtípusonként történik-e. Azaz a munka tanácstípusonkénti bontásban (megyei tanács, fővárosi tanács stb.) dolgozza-e fel a szervekre vonatkozó joganyagot, vagy pedig középpontban a szervtípus áll, és a szervtípusok, illetve a körükbe tartozó szervek ismertetéséből állapítható-e meg, hogy azok mely tanácstípusokban működtek. Mérlegelésünk alapján a lexikon elsődleges tagolása a szervtípusokat követi (tanács, vb, szakigazgatási szervek stb.). Ezt az tette indokolttá, hogy a joganyag, elsősorban az I. Tt. és a II. Tt. jellemzően szervtípusokat szabályoz. Ilyen módon a szervezet tanácstípusonkénti bemutatása számos ismétlődést eredményezett volna, ami a megértést és talán az áttekintést is zavarná. A nagy szerkezeti egységeken belül azonban a szakigazgatási szerveket, a tanácsi bizottságokat és az egyéb szerveket tanácstípusonkénti, azaz szintenkénti bontásban mutatjuk be, mert e szervekre általában jellemző a szintenkénti szabályozás, sőt e szervek rendszere a különböző tanácstípusokban eltérő módon épült ki. Fentiek alapján alakítottuk ki a kötet első részének, a szócikkeknek tematikus rendjét. És mivel a lexikon felépítése a szervtípusok hierarchikus rendjét és nem a lexikonoknál általában szokásos ábécé-rendet követi, a szervtípusokat beszámoztuk a szócikkek jegyzékében (számmutató) leírt módon. E mutató mellett segíti az eligazodást az egész kötethez készített betűrendes szervmutató. Tekintettel arra, hogy a kialakított rendszer szerint a kötet anyagának zömét képező bizottságok, szakigazgatási szervek és egyéb szervek egyedi szervei tanácstípusonkénti bontásban jelennek meg, szükségessé vált olyan táblázatok összeállítása, amelyek fenti szervtípusokat (tehát bizottságok, szakigazgatási szervek, egyéb szervek) ágazatok szerint csoportosítva mutatják be, és így egy ágazaton belül is megjelennek tanácstípusonként az azonos időben működő szervek. A kötetben kialakított rendszer alapvetően a II. Tt. felépítését, terminológiáját és hierarchiáját követi. Természetesen, ahol szükséges volt, mindenütt utaltunk a korábbi szabályozásra. Praktikus okokból tértünk el a II. Tt.-ben megadott hierarchiától annyiban, amennyiben a megyét helyeztük első helyre (a megyére vonatkozó jogszabályok a legteljesebbek ugyanis), és így elsődle-