Müller Veronika: A tanácsigazgatás szervei, 1950-1970 (Budapest, 1988)

3. Állandó bizottságok

terület használatának, megművelésének határszemlén történő ellenőrzése; a mezőgazdasági termelési szerződéskötések alakulása; a mezőgazdasági termények és termékek felvásárlása, illetve annak alakulása; a háztáji gazdaságokban lévő szerves trágya jobb felhasználásának megszervezése; a háztáji területek jogszabály szerinti kiosztása; mezei utak, hidak állapota; a mezőgazdasági termények tűzvédelmének megszervezése; az alábbi hatósági ügyekben állásfoglalás: a tszcs-k szerződéses növényei elemi kár miatti kiszántásának, újra vetésének, illetve a terület más nem szerződéses növénnyel való hasznosításának engedélyezése; a növénytermelési szerződésben foglalt termelési előírásoknak és a termeltetés szakmai útbaigazításának alkalmazásával kapcsolatos vitákban döntés; hegyközségek működésének engedélyezése; a szüret kezdési időpontjának meghatározása; az egyénileg gazdálkodó termelők szőlő- és gyümölcstelepítési, oltási, felújítási és kivágási ügyei; növényvédelmi hatósági feladatok; inszemináló helyek létesítése és üzemeltetése; vándorméhészek letelepedésének engedélyezése; tartalék szőlők és gyümölcsösök minőségi osztályának megállapítása; tartalék földek haszonbérének megállapítása; tartalék földet ért elemi csapás esetén a kár mértékének megállapítása; a legeltetési bizottság kezelésében lévő szántó, rét és legelő területek, gazdasági épületek és felszerelések, valamint egyéb vagyontárgyaknak a tsz részére való átadása; a legeltetési bizottság tagjainak megválasztása, felmentése, a bizottsági tagság felfüggesztésének elrendelése; a legeltetési bizottság pásztorokkal kötött munkaszerződéseinek jóváhagyása, a pásztorok bérezési és alkalmazási feltételeinek szabályozása; az apaállatgondozók részére prémium kifizetése, esetleges természetbeli járandóság megállapítása. - - Szervezete: növénytermelési; állattenyésztési; kertészeti; szőlészeti; gépészeti; vízgazdálkodási; közgazdasági; propaganda; felvásárlási albizottságok. — — Az 1965. évi 8. sz. tvr.-ben biztosított felh.-t 1. állandó bizottság. 3.1.12 MUNKAERŐGAZDALKODASI BIZOTTSÁG. Az I. Tt., illetve a 143/1950. (V. 18.) MT sz. r. értelmében alakult meg. L. állandó bizottság. Az 5200-8/1950. II/8 BM sz. ut. alapján feladata: annak vizsgálata, hogy az ipari tanulóiskolák, tanulóotlhonok és tanműhelyek az országos kereteken belül a szakmunkás utánképzést szakmai áganként kellő mérvben biztosítják-e; javaslattétel tanulóiskolák stb. szervezésére és megszüntetésére; a beiskolázás irányelvei kialakításának, a beiskolázás végrehajtásának, a foglalkoztatási tervek előkészítésének és végrehajtásának, általában a tanulók módszertani, valamint gyakorlati oktatása, nevelése kérdéseinek figyelemmel kísérése és ellenőrzése; a munkaerőhelyzet, a munkaerőhullámzás figyelemmel kísérése, javaslattétel a munkaerőnek a gazdasági terv keretében való tervszerű felhasználására; a munkabérek alakulásának figyelemmel kísérése, és a bérezések terén mutatkozó visszásságokra figyelem felhívása, a munkaerőtoborzás keretében a mezőgazdasági munkaerőnek az iparba való átállításának figyelemmel kísérése és elősegítése. - - A ~ tagjainak száma: hét-kilenc. — - A II. Tt., illetve az 1954. évi 18. NET sz. hat. értelmében már nem működött. 3.1.13 MŰVELŐDÉSÜGYI BIZOTTSÁG. A művelődésügyi osztályok megalakulását követően alakult meg. Nógrád megyében 1958-ban összevont oktatási és népművelési bizottságot hoztak létre és csak 1963tól szerepel ^-ként. (NML XXIII. 1. NMT 7/1958., 3/1963. tü. sz. hat.) A tanácsok állandó bizottságaira háruló feladatokhoz 1962-ben kiadott útmutató (A tanácsok szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályok. 967-980) szerint feladata: a szakigazgatási ágazat tevékenységéhez kapcsolódóan vizsgálattartás, javaslattétel, véleménynyilvánítás: az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról; az ifjúság világnézeti neveléséről, a tanulmányi eredmények alakulásáról; a szülői munkaközösség munkájáról; a dolgozók esti és levelező oktatásáról; az oktatási és műve-