Müller Veronika: A tanácsigazgatás szervei, 1950-1970 (Budapest, 1988)

3. Állandó bizottságok

Iődési intézmények technikai felszereltsé­géről; a pedagógusok munka- és életkörül­ményeiről; a társadalmi ösztöndíj alapí­tásáról és odaítéléséről; művelődési ott­hon, klub létesítéséről, munkájáról; az ön­tevékeny művészeti csoportok munkájá­ról; az ismeretterjesztő munkáról; a könyv­tárügyről; a mozik műsorpolitikájáról, mű­szaki színvonaláról; a tsz tagok szakmai és általános képzésének tapasztalatairól; az iskola, óvoda, kultúrotthon belső és külső rendjéről, a férőhelyek kihasználtságáról; a nemzetiségi lakosság művelődési problé­máiról; a cigányok szociális helyzetéről; a gyermek- és ifjúságvédelemről; az úttörő­és KISZ-mozgalomról; az ifjúság iskolán kívüli neveléséről; a sportmozgalom hely­zetéről; az alábbi hatósági ügyekben állás­foglalás: az iskolai óvodai körzetek megál­lapítása; az óvodai felvételek elbírálása; a napközi otthonok nyitva tartási rendjének megállapítása; az igazolatlanul mulasztó tanköteles gondviselőjének megbírságolá­sa; a továbbképző iskolába járás alóli fel­mentés ügyeiben. Szervezete: oktatási; népművelési; ifjúság- és gyermekvédelmi; cigánykérdéssel foglalkozó albizottságok. Az 1965. évi 8. sz. tvr.-ben biztosított felh.-t 1. állandó bizottság. 3.1.14 NÉPMŰVELÉSI BIZOTTSÁG. Az I. Tt., illetve a 143/1950. (V. 18.) MT sz. r. értelmében alakult meg. L. állandó bi­zottság. - - Az 5200-8/1950. II/8. BM sz. ut. alapján feladata: támogatás nyújtása a tanács hatáskörébe utalt népművelési fel­adatok megoldására; javaslattétel a kultúr­otthon hálózat kiépítésére, körzeti nép­könyvtárak könyvekkel való ellátására, az iskolán kívüli oktatás, tanfolyamok kiszé­lesítésére és a széles tömegek kulturális munkában való részvételének biztosítására. A tagjainak száma hét-kilenc. A II. Tt. értelmében is működött a me­gyékben ~. Az általános rendelkezéseket 1. állandó bizottság. 3.1.15 OKTATÁSI BIZOTTSÁG. Az I. Tt., illetve a 143/1950. (V. 18.) MT sz. r. ér­telmében alakult meg. L. állandó bizottság. Az 5200-8/1950. H/8. BM sz. ut. alapján feladata: az oktatási osztály munkájának a közoktatás fejlesztésében való támogatása; a nevelési, oktatási in­tézmények ideológiai és szakmai fejleszté­sének segítése; részvétel a középiskolai be­iskolázás elősegítésében, tevékeny közre­működés a lemorzsolódás elleni küzdelem­ben; a nevelési és oktatási intézmények ta­nulmányi eredményeinek, a nevelők ideo­lógiai, szakmai fejlődésének és továbbkép­zésének, továbbá a természettudományos oktatás fejlesztésének figyelemmel kíséré­se; a középiskolákban és kollégiumokban a nevelőknek az ifjúsággal és a szülőkkel való kapcsolatának ellenőrzése. Az tagjainak száma: hét-kilenc. A II. Tt. értelmében működött a megyékben ~. Az általános rendelkezéseket 1. állandó bizott­ság. 3.1.16 PÉNZÜGYI (PÉNZÜGYI-KÖLT­SÉGVETÉSI) BIZOTTSÁG. Az I. Tt., illet­ve a 143/1950. (V. 18.) MT sz. r. értelmé­ben alakult meg. L. állandó bizottság. Az 5200-8/1950. II/8. BM sz. ut. alapján feladata: az adókivetés, továbbá a köz­adóbevételi terv teljesítésének és az adó­behajtási eredményeknek ellenőrzése; az adóztatásnál a parasztpolitika helyes érvé­nyesítésének biztosítása; a fejlesztési ke­retekre és a fejlesztési előtervek alapján megállapított keretszám szétosztására vé­leményadás; a pénzügyi fegyelem, takaré­kossági és célszerűségi szempontok betar­tásának ellenőrzése. - - A ~ tagjainak száma hét-kilenc. - - Az 1954. évi 18. NET sz. hat. értelmében 1954-1962 között pénzügyi-költségvetési bizottság néven működött. A II. Tt. és az 1954. évi 18. NET sz. hat. rendelkezéseit 1. állandó bi­zottság. - - A tanácsok állandó bizottsá­gaira háruló feladatokhoz 1962-ben kiadott útmutató (A tanácsok szervezetére és mű­ködésére vonatkozó jogszabályok. 967­980.) szerint a ^ feladata: a szákigazga­tási ágazat tevékenységéhez kapcsolódóan vizsgálattartás, javaslattétel: a költségveté­si keretek szétosztásánál felmerült igények figyelembevétele; a költségvetési hitelek

Next

/
Thumbnails
Contents