Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)
A szövetkezetügy a tanácsköztársaságban
ríek magának is voltak kisipari termelőszövetkezetei, rendelkezésére állt a megfelelő szervezet és revizori kar, az új feladatkört tehát képes lett volna sikeresen betölteni. Mindez azonban az ellenforradalom uralomra jutása miatt nem valósulhatott meg. Az ellenforradalom képviselői, a visszatért Korányi vezérigazgató és az igazgatóság nyomban elrendelte a fegyelmi vizsgálatot 23 alkalmazott, valamint a bizalmi testület és munkástanács tagjai ellen, mert az Országos Központi Hitelszövetkezet szervezete híven szolgálta a tanácskormány célkitűzéseit. Az igazgatóság megtorlása következtében sok régi alkalmazott elvesztette munkahelyét, a népbiztosi megbízottak és helyetteseik ellen pedig bűnvádi eljárás indult. Kisipari termelőszövetkezetek A magyar ipari munkásság a szocializmus halogatás nélküli megvalósítását sürgette. Ezért az ipar s^nHalizálása nem is vetett fel olyan problémákat, mint amilyenek a földbirtokok köztulajdonba vétele során adódtak, sem olyan akadályokat, melyeket az áruelosztás megszervezésénél láttunk. A Tanácsköztársaság a Forradalmi Kormányzótanács március 2,6-án kelt IX. számú rendeletével viszonylag rövid idő alatt, a demokratikus centralizmus elve alanián zökkenő nélkül megszervezte a szocializált ipari, bánva- és közlekedési üzemek igazgatását. Nagyobb feladat volt a termelés megindítása és folvtonosságának biztosítása, miután a hosszú háború okozta nyersanyaghiány jelentős nehézségeket okozott. A nyersanyaghiány a kisimrban is naevméretű volt és zavarokat okozott. Éppen ez a körülmény adta a kisiparosoknak az első ösztönzést arra, hogy termelőszövetkezetekbe tömörüljenek. Az anyagés tőkehiány következtében kezdeménvezett szövetkezeti mozgalmat a tanácskormány kezdetben idegenkedve fogadta. „Kisemberek összetömörülnek munkásaikkal együtt valamiféle szövetkezetbe — emlékezett meg Varga Jenő erről a ielenségről —, maid kijelentik, hogy ők szocializálták magukat, az államtól kérnek pénzt anyagra s munkabérre, és folytatni akariák az eddigi primitív módon, anvagés mnnkaernn?izarlással a termelést. Ez állami kisiparos tenvésztés." 88 A kisipar kezdeményezését azonban mégsem lehetett figvelmen kívül hagvni, már csak a szűkösen rendelkezésre álló nyersanvag észszerű elosztása és felhasználása szemnontiából sem. A Szociális Termelés Népbiztossá gának kisipari szakosztálya csakhamar kezébe vette a kisipari termelőszövetkezeti mozgalom irányítását, és igyekezett azt szocialista tartalommal megtölteni. A javító és karbantartó kisipari ágakat egyelőre decentralizáltan akarta a szakosztály megNépszava, 1919. április 10.
