Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)
A szövetkezetügy a tanácsköztársaságban
A „Hangya" Fogyasztási Szövetkezet Tanácsköztársaság alatti működésére a „vezérigazgató" ellenforradalmi magatartása döntő befolyást gyakorolt. Szabotáló és romboló tevékenységét zavartalanul űzhette. Hamburger Sándor a „Hangya" ügyeibe nem szólt bele, semmit sem tett Balogh Elemér tudta és helyeslése nélkül, még a „kilátásba helyezett ellenőrző proletárokat" sem nevezte ki a „Hangya"-központ minden osztályára. (157) Hamburger a vezérigazgató javaslatára kieszközölte, hogy a tanácskormány a Hangya-Ipar Részvénytársaságot nem szocializálta, hanem továbbra is meghagyta a „Hangya"-központ kezelésében. Az intervenciós támadás és a május eleji válság idején Balogh a vidéki „Hangya"-szövetkezetek áruellátását szüneteltette, csak a nagysikerű északi hadjárat közben indította meg ismét az áruszállításokat. A júniusi budapesti fegyveres ellenforradalmi felkelés egyik csoportját a „Hangya"-központ főtitkára szervezte, Balogh Elemér tudomásával és beleegyezésével. 58 Az ellenforradalmi kísérlet leverése után Ocskay Rudolf főtitkárt életfogytiglani fegyházra, Pórffy Elemér tisztviselőt pedig ötévi kényszermunkára ítélték. Balogh Elemérnek nem történt bántódása, változatlanul folytathatta káros tevékenységét. Sőt emlékiratai szerint 59 a tanácshatalom utolsó hónapjában egészen nyíltan beszélt Hamburger Sándor és Böhm Artúr megbízottakkal a proletárdiktatúra ,,felszámolásáról". A politikai megbízottak köpték vele, hogy „van ilyen áramlat a szociáldemokrata pártban is". 60 Bár a „Hangva"-központ a politikai megbízottak nem megfelelő vezetése és az ellenforradalmi csoport tevékenvsége miatt nem tölthette be hivatását, működése mégsem volt teljesen meddő és eredménytelen. Egyik pozitívumként említhető, hogv a vidéki „Hangya "szövetkezetek segítették az áruellátást; nemcsak kékpénz, hanem a Tanácsköztársaság pénzjegvei ellenében is árusítottak. A szövetkezet működésének másik eredménye pedig a proletár árucsere-akció megszervezése volt. A proletár árucsere-akció, mint az a tanácshatalom sok intézkedésében felismerhető, magán viselte a rögtönzés és szükségmegoldás nyomát. Az akció elindítását a főváros közellátásának egyre égetőbb problémája tette szükségessé. Az árucsere gondolatát Lengyel Gyula pénzügyi népbiztos vetette fel. A Kormányzótanács a tervet elfogadta, s végrehajtásával a három tagú Közélelmezési Diktatóriumot bízta meg. A diktatórium egyik tagja, Lengyel Gyula az akció megszervezésére a „Fiangya" Fogyasztási Szövetkezet központjának áruosz58 Balogh Eleméi: Id. mű, 147. old. ss Ugyanott, 151. old. *° Ugyanott. 3 Szövetkezetek 1919-ben — 25 33
