Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)

A szövetkezetügy a tanácsköztársaságban

deletbői azonban a földmunkásszövetség és a Földművelésügyi Népbiztosság között támadt nézeteltérés miatt nem lett semmi. A Földművelésügyi Népbiztosság Jócsák bírálata ellenére ment a maga elé kitűzött úton. A Somogy megyei, Fejér megyei és Pápa kerületi termelőszövetkezeti központok tapasztalatai alapján az országot termelési kerületekre és járásokra osztotta fel, hogy a termés betakarítása előtt az új termelési közigazgatást minden részletében megvalósíthassa.

43 Az új területi központok címükben nem viselték a termelőszövetkezeti megnevezést, hanem mint a Tanácsköztársaság által Szocializált Gazdaságok Megvei Központjai működtek. Ez az elnevezés — véleményünk szerint — kifejezőbben tükrözte a való helyzetet: a Tanácsköztársaság termelőszövetkezetei ui. közelebb állottak az állami gazdaságokhoz, mint a szovjet és a mai magyar termelőszövetkezetekhez. Június végén a Népgazdasági .Tanács

44 létre hozta a „Tanácsköztársaság Szocializált Gazdaságainak Országos Központját", melynek VII. osztálya foglalkozott a már megalakult vagy a jövőben megalakulandó termelőszövetkezeti gazdaságok irányításával, nyilvántartásával és szervezésével.

45 Az országos központ területi szervei a kerületi (megyei) felügyelőségek. A területi felügyelőségek alsó szervei pedig a körzeti (járási) felügyelőségek és főintézőségek. A kerületi felügyelőségek ügyosztály-beosztása az országos központéval azonos volt. A Tanácsköztársaság Szocializált Gazdaságainak Országos Központja 1919. július i-én egységes pénzkezelési, július 26-án pedig könyvelési utasításokat adott ki.

46 Az utasítások részletesen szabályozták az intézőségek, körzeti és kerületi felügyelőségek pénzigénvlését, pénzkezelését és pénzelszámolását, a gazdasági leltárak, számadások és levelezőkönyvek vezetését. A könyvelési utasítás a körzetek, kerületek és az országos központ szervezeti felépítését is ismertette. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek központosítása a Tanácsköztársaság legválságosabb korszakában, a jobboldali szociáldemok43 Szociális Termelés, 1919. május. 28. 4. sz. 44 A Népgazdasági Tanács a Forradalmi Kormányzótanács XCVII. számú rendelete alapián létesült a Tanácsköztársaság gazdasási életének egységes irányítására és ellenőrzésére. A Népgazdasági Tanács egyesítette a Földművelésügyi, a Szociális Termelési, a Közellátási, a Közlekedésügyi és a Pénzügyi Népbiztosságokat, melyek addig külön-külön vezették az egyes gazdasági ágakat. A Népgazdasági Tanács május 2<;-én kezdte meg működését. Nvolc főosztálya volt a következő ügycsoportok szerint: r. a termelés iránvítása, anyaggazdálkodás, 2. az ipari termelés technikai irányítása és üzemvezetés, 3. földművelés és állattenyésztés, 4. pénzügyi gazdálkodás, 5. közellátás, 6. közlekedés, 7. gazdasági szervezés és ellenőrzés, 8. munkásvédelem. Az egyes főosztályokat népbiztosok vezették. A Népgazdasági Tanács munkáját az elnökség fogta egybe. (Lásd Tanácsköztársaság, r9i9. május 20.) 45 Az Országos Központnak a következő ügyosztályai voltak: gazdasági, anyagbeszerzési, áruforgalmi, állattenyésztési, könyvelési, műszaki, termelőszövetkezeti, jogi, személyzeti, pénzügyi és biztosítási. 46 OL FM, 908/^920. eln.