Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)

I. Fejezet Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

tek pedig kerületekbe tartoznak, mindezek felett pedig a Földművelésügyi Népbiztosság mint az országos Népgazdasági Tanács főosztálya áll. Ezen birtokok helyi vezetője az intéző, esetleg a főintéző, aki mellett a birtok állandó alkalmazottainak (munkásainak) bizalmi férfiaiból alakított tanács (ellenőrző munkástanács) működik, de ez utóbbinak hatásköre kizárólag személyi és fegyelmi ügyekre terjed ki. Az intézőt a Földművelésügyi Népbiztosság nevezi ki oly gazdasági akadémiai oklevéllel bíró gazdászok közül, kik legalább öt évig voltak valamely mezőgazdasági üzemben mint gyakorlati gazdák alkalmazva, vagy oly gyakorlati gazdák közül, akik legalább tíz évi mezőgazdasági gyakorlatot tudnak igazolni, ha ebből öt évet legalább 400 kat. holdnyi gazdaságban mint birtokkezelők töltöttek. Az intéző rendelkezik a vezetésére bízott gazdaság minden gazdasági ügyében, a felsőbb szervek utasításainak szem előtt tartásával, működéséért is ezek vonhatják felelősségre. A munkástanács az alkalmazottak közül egyeseknek munkavezetésre vagy felügyeletre való kirendelésénél, nemkülönben az alkalmazottaknak fegyelmi szempontból való felelősségrevonása alkalmával az intézővel együttműködik. A gazdaság vezetésére nézve, valamint egyes kizárólag gazdasági természetű kérdések eldöntésére nézve a munkástanácsnak hatásköre nincs. A javaslat azután a Tanácsköztársaság mezőgazdasági birtokain állandóan alkalmazott munkások jogviszonyait és járandóságát szabályozza. Állandóan alkalmazott munkások a vagyontalan mezőgazdasági munkások közül azok, akik az illető gazdaságban való munkára magukat egész évre kötelezik, éspedig a birtok cselédsége, helybeli időszaki munkások, akik a birtokon dolgoztak és mindkét kategóriának ott dolgozó 16 évet betöltött családtagjai, nem helybeliek, de oda letelepedők és rokkantak. Állandó munkásoknak tekintendők azok a földmunkások és törpebirtokosok, akik az illető gazdaság termelőmunkájában legalább 12,0 munkanappal való részvételre kötelezik magukat, úgyszintén állandóan alkalmazott ipari munkások is. Minden kerületben az illető gazdasági évre nézve a kerületi felügyelőség állapítja meg az állandóan alkalmazott munkások pénzbeli s természetbeni járandóságát, mégpedig úgy a mezőgazdasági mint az ipari munkásoknál aszerint, amint az illetők egész évre, vagy bizonyos számú munkanapra kötelezték magukat. A megállapítást a népbiztosság hagyja jóvá. Azokban a gazdaságokban, melyekben a munkások járandóságait kollektív szerződésben a folyó gazdasági évre már megállapították, a járandóságok érintetlenek maradnak. Garbai Sándor elnök intézett még buzdító szót a kongresszus tag13 Szövetkezetek 1919-ben — 3 193