Szigetvári István: A szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején (Budapest, 1959)

I. Fejezet Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

jaihoz, majd Kun Béla népbiztos beszélt a városi proletariátus és a falusi szegénység egységéről. Lengyel Gyula népbiztos pedig a pa­pírpénzek forgalmáról és Andorka a földmunkásbiztosításról. A javaslat nyomtatott példányát kiosztották a kongresszus tagjai közt, és a hétfőn 1 délelőtt megindult vita folyamán a földműves­szegénység a munkaszervezet radikálisabb megoldása és amellett fog­lalt állást, hogy a Földmunkásszövetség újabb tervezetet dolgozzon ki, és több módosító javaslatot is nyújtottak be. A kongresszus felha­talmazta a Kormányzótanácsot, hogy a Földmunkásszövetséggel együtt dolgozzon ki egy újabb javaslatot, és annak alapján bocsássa ki a rendeletet. 2 Szociális Termelés, 1919. június 4. 5. sz. 87 1919. június 21 A ZALA MEGYEI TERMELŐSZÖVETKEZETI KÖZPONT SZABÁLYOZZA A FELÜGYELETE ALÁ TARTOZÓ TERMELŐSZÖVETKEZETEK GAZDASÁGI ÜGYVEZETÉSÉT ÉS KÖNYVELÉSÉT Az Alsó Zala vármegyei Termelőszövetkezet Vezetőihez! Vannak termelőszövetkezetek, melyeknek számadása, könyvveze­tése a múltban nem volt. Mivel az egységes könyvvezetés mintája még ez ideig megállapítva nincs, 3 kötelezem a vezetőséget arra, hogy a múltban vezetett könyveket tovább vezessék, és havi számadásaikat pótlólag és visszamenőleg elkészítsék. Amely termelőszövetkezet nem vezetett könyveket, az egyéb köny­vek hiányában vezessen egy olyan könyvet, melyben az összes bár­melynemű bevétel és kiadás be legyen napról napra vezetve, kivéve a pénztári naplót, mely feltétlenül külön vezetendő. Ha havi szá­madást az illető gazdaság vezetője nem tud készíteni, jelentse azt a járási felügyelőségnek, ki oda megfelelő munkaerőt küld arra az időre, míg a számadásokat elkészítik. Ezen munkaerő elszállásolá­sáról és élelmezéséről az illető termelőszövetkezet tartozik gondos­kodni pénzbeli megtérítés ellenében. A havi számadások elkészítése 1 — június 2-án. 2 A kibocsátandó rendelet az összes birtokokat államosítani akarta, amihez a föld­műveskongresszus nem járult hozzá. Több felszólaló hangoztatta, hogy a rendelet kibocsá­tása csalódást keltene az agrárproletárok körében. A mezőgazdasági cselédeket hosszas agitáció után meggyőzték, hogy a termelőszövetkezetekben saját gazdáikká válnak, közösen dolgoznak és a közös munka sok előnyét élvezik. Az államosítás nagy visszaesést jelentene. Lásd Csongrádi Proletár, 1919. június 7-i számát. A tervezett rendelet nem jelent meg. 3 Az egységes szabályozás július 26-án történt meg.

Next

/
Thumbnails
Contents