A rendszerváltás évei, 1987–1990 (Budapest, 2009)
Az államhatalom átalakulása
A körülbelül kétszáz fős megemlékezést a rendőrség erőszakkal feloszlatta. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára 1988. július 11-én nyilatkozatot adott a Newsweek című amerikai hetilapnak. Ebben azt állította, hogy az 1989. június 16-ai tüntetés fasiszta propagandára, sovinizmusra, irredentizmusra „uszított”, valamint hogy 1956-ban a polgárháború jelei mutatkoztak, és küszöbön állt a Nyugat katonai beavatkozása, melyet a Szovjetunió katonai akciója akadályozott meg. Kijelentette továbbá, hogy Nagy Imrét helyes volt bíróság elé állítani, mert egy miniszterelnök sem sértheti meg a törvényeket és az alkotmányt. Természetesen meddő kísérlet volt ez a hivatalos álláspont igazolására, a nyugati közvélemény befolyásolására. Az államhatalom átalakulása Az új politikai erők a nyolcvanas évek végén fokozatosan jelentek meg a magyar közéletben, és egyre erőteljesebben követelték a jogi keretek teljes átalakítását. Ennek következtében 1989 a nagy törvénymódosítások éve lett. A megalkotott törvények egy része valójában már a pártállami alkotmány néhány elemének újraszabályozását, átírását jelentette. Az 1989. évi I. törvény előírta az alkotmánybíráskodás bevezetését, a II. törvény az állampolgárok egyesülési szabadságát, a III. törvény a gyülekezési jog szabadságát szabályozta. E két utóbbi a politikai átmenet talán legfontosabb törvénye, amelyek teljesen új szemléletet tükröznek. A törvények az egyesülési és a gyülekezési jogot alapvető szabadságjognak tekintették, melyet nem az állam adományoz, hanem amely a népszuvereni6
