A rendszerváltás évei, 1987–1990 (Budapest, 2009)
Az államhatalom átalakulása
tásból eredően mindenkit bármilyen feltétel és megkülönböztetés nélkül megillet. Szintén az állampolgári jogok bővülésével függött össze a sztrájkjog első törvényi szintű szabályozása (1989. évi VII. törvény). Az 1989. évi Vili. törvény szintén alkotmánykiegészítő jellegű volt, ugyanis bevezette a Parlamentben a bizalmatlansági indítvány és szavazás intézményét. A jogszabály értelmében az országgyűlési képviselők egyötöde a Minisztertanáccsal vagy valamely tagjával szemben írásban bizalmatlan- sági indítványt nyújthatott be. Hasonlóan fontos volt a népszavazás és az ún. népi kezdeményezés legfontosabb szabályainak megalkotása (1989. évi XVII. törvény). Ez a törvény is jelezte, hogy módosítani kell az alkotmányt, hiszen kimondta, hogy az alkotmány megerősítéséről népszavazás útján kell dönteni. A jogi garanciákat nyújtó alaptörvényi szabályozást már nem lehetett elodázni, és ennek megalkotásából nem lehetett kihagyni a Parlamenten kívül szerveződő társadalmi és politikai csoportosulásokat sem. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások szeptember 18-án megállapodással zárultak, ennek alapján az Országgyűlés az előírt kétharmados többséget messze meghaladó szavazatszámmal módosította az alkotmányt. (Az 1989. évi XXXI. törvény formailag alkotmánymódosító törvény, hiszen az 1949. évi XX. törvény szerkezetét követi, de tartalmát tekintve új alaptörvény, amely deklarálja és meghatározza a parlamenti kormányformát, a politikai berendezkedést és államszervezetet, biztosítja a polgári és politikai jogokat, valamint a jogállamiságot.) A nemzeti egyeztető tárgyalásokon megállapodtak az ún. sarkalatos törvényekről is, amelyeket az Országgyűlés a megállapodásnak megfelelő tartalommal fogadott el. Még 1989-ben részletesen szabályozták az Alkotmánybíróság 7
