A rendszerváltás évei, 1987–1990 (Budapest, 2009)
A rendszerváltozás évei Magyarországon, 1987–1990
A rendszerváltozás évei Magyarországon, 1987-1990 Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mikor is kezdődött Magyarországon a rendszerváltozás. Talán elkezdődött már az 1956-os forradalommal és szabadságharccal. Nem véletlen, hogy a nyolcvanas évek végén a Magyarországon lezajló társadalmi és politikai átalakulásban 1956 jelentős szerepet játszott, hihetetlen módon felértékelődött. Lehet, hogy a rendszerváltozásnak nem egy, hanem több kezdete is van. A kádári szocializmus ugyan a sztálinista korszak, a Rákosi-éra folytatása, de kezdete egyben a felbomlásnak is. 1956 nyolc évvel a pártállam kiépülését követően jelezte a rendszer működőképességének korlátáit. Kádár János még harminchárom évig életben tartotta a diktatórikus rendszert, de a gazdasági és politikai válságjelek minduntalan mutatkoztak, s a nyolcvanas évektől pedig már egyértelműen megjelentek. Az évtized közepére már jól láthatóvá váltak a bomlás jelei. Az 1984-es választójogi törvénymódosítás következtében az 1985. évi képviselőválasztásokon első alkalommal nyílt lehetőség arra, hogy elviekben a Hazafias Népfront programját elfogadó, de sem a párt, sem a népfront által nem támogatott jelöltek is indulhassanak a választásokon. Két független képviselőnek (Király Zoltán szegedi újságírónak és Czoma Lászlónak, a keszthelyi Helikon-kastély igazgatójának) sikerült bejutnia a parlamentbe. Rajtuk kívül is akadt még néhány képviselő, akik a nem kimondottan politikai kérdésekben kezdtek önálló véleményt megfogalmazni, és olykor önállóan is szavaztak. Az 1985-ben „megválasztott” Parlament hozta meg később a rendszerváltó törvényeket. Ebben az évben 3
